Századok – 1989

Könyvismertetések - Études Slaves et Roumains (Ism.: Tóth András) III–IV/521

KÖNYVISMERTETÉSEK 521 l'igler Andor Rembrandtnak a Múzeum tulajdonában levő s Jan Asselyn holland festőt megörökítő rézkarca alapján megállapítja, hogy Franz Hals pompás kalapos férfia ugyanazt a személyt ábrázolja (26-29. 1. és 60-61. 1.). Az arcvonásokban és a viseletben kimutatható egyezések teljes mértékben igazolják ezt a megállapítást, melynek hatását növeli az ábrázolt személy egyéni érdekessége. Pigler Andor érdekes egybevetése meggyőző erővel igazolja azt az örök tapasztalatot, hogy a legszakszerűbb tudományos munkának is az intuició, a fényvillanásszerű meglátás az alapja. Bíró Béla Simó Ferenc erdélyi festő pályafutását és munkásságát ismerteti. Működésével megelőzte Barabást, Székely Bertalan mestere volt. Aquarell miniatűrje és portréi jellegzetesek. Nagy érdeme, hogy szűkebb hazájában vállalta a XIX. század első felének reménytelen művészsoreát. A kis tanulmány igen szükséges mozaikkő a magyar művészettörténet sokszínű képében (30-33. 1. és 61-64. 1.). Aggházy Mária Carpeaux-nak és Rodin-nak a Majovszky-hagyatékból származó egy-egy rajzával foglalkozik. Megállapítja, hogy Carpeaux a párizsi Fontaine l'Observatoire csoportja egy néger nőalakjához készült rajzában a művész a rabszolgaságról átélt belső élményét szimbolizálta, Rodin viszont „l'Eternelleidole" elnevezésű szoborcsoportjához felhasznált térdelő női aktot ábrázoló rajza egy külső benyomás lényegének megrögzítése. Aggházy megfigyelései a műalkotások keletkezésének valódi hátterére vetnek világot, nem pedig az alkotómunka „kulisszatitkai"-nak mesterséges magyarázgatásai (33-36. 1. és 64-65. 1.). A változatos tárgyd tanulmányok után rövid beszámoló (G. /. 36-41. 1. és 65-66. 1.) tudósítja az olvasót a Szépművészeti Múzeum újjáépítéséről, új szerzeményeiről, számos kiállításáról és a jövő tervekről. Az eddigi eredmények és a Múzeum továbbfejlesztésének terve mutatja, hogy ez az országos jelentőségű kultúrintézményünk a szakszerű múzeumi munka szilárd alapján állva, valósítja meg nemes feladatát: a kultúra minél szélesebb néprétegek felé való teijesztését, emlékeink közkinccsé tételét. Az „In memóriám" rovat Váci Bálintról, a Múzeum elhunyt metszetkonzervátoráról emlékezik meg. 1909-1941-ig ő végezte a metszet- és íajzgyűjtemény konzerválását mintaszerű szaktudással. Az antik terrakotta- és szoborgyűjtemény kiállításának technikai kivitelezése is az ő érdeme. Szilárd munkaszerető egyénisége biztos támasza volt a múzeumi munkának s mint nyugdíjas és beteg ember az újjáépítésben is tevékenyen részt vett. Balogh Ilonka múzeumi tisztviselőt fiatalon ragadta el a halál. Gyermekkora óta foglalkozott komoly művészettörténeti szakmunkákkal. Rendszeres és alapos tudásával munkájának nagy szeretete párosult. Fő kutatási területei voltak az Árpád-kori művészet problémái, az erdélyi faépítészet s később a XV. századi olasz metszetek. Minden múzeumi munkából lelkesen vette ki a részét, váratlan halálával sok szép terve félbemaradt. Baranyai Bónis Éva ETUDES SLAVES ET ROUMAINES I. köt. 2. sz. Budapest 1948. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Szláv és Román Nyelvi Intézetének kiad. Az ESR új száma a történettudomány határterületeit érinti és a nyelvtörténet, művészettörténet és irodalomtörténet köréből közöl tanulmányokat. Szemerényi Oszvald a balti-szláv nyelvi egységről kezd meg hosszabblélegzetű értekezést. - Dercsényi Dezső Radnóti Aladárnak a folyóirat első számában megjelent, a zalavári templomásatásról írt cikkéhez (cf. Századok, 1947. p. 354.) csatlakozva, művésztörténeti szempontból értékeli ki az ásatások eredményeit. Zalavárott egy három-apszisos, belül oszlopokkal díszített bazilika alapjai kerültek nagyvilágra. E forma Magyarországon teljesen ismeretlen és Európában is ritka. D. megállapítja, hogy a típus Észak-Európában nem fordul elő s kizárólag Európa déli részét jellemzi. A feltárt zalavári templom kőanyaga Róma, illetőleg Aquileia környékére utal. A régészeti és művészettörténeti kutatás eredményei tehát megcáfolják a „Conversio Baguariorum" állítását, mely szerint a pannóniai kereszténység alapvetésében Salzburg játszotta volna a vezető szerepet. A „Conversio"-ban említett faragott kövek nem az eredeti építkezéskor kerültek a helyükre, hanem csak a szentistvánkori újraépítéskor és stílusuk sem nyugati, hanem déli hatást mutat. A Dunántúl, tehát a frank birodalom erős politikai befolyása ellenére is, folyamatosan fenntartotta kapcsolatát a dél-európai kultúrkörrel. - Kovács Endre folytatja tanulmányát az irodalmi szimbolizmusról és érdekes párhuzamot von a magyar, cseh, szlovák, lengyel és orosz szimbolizmus és társadalmi vonatkozásaik közt. Befejezésként megállapítja, hogy a verselés formális