Századok – 1989

Tanulmányok - Popély Gyula: A felvidéki magyarság számának alakulása az 1921. és 1930. évi csehszlovákiai népszámlálások tükrében I–II/44

Popély Gyula A MAGYARSÁG SZÁMÁNAK ALAKULÁSA AZ 1921. ÉS 1930. ÉVI CSEHSZLOVÁKIAI NÉPSZÁMLÁLÁSOK TÜKRÉBEN Az első világháborút követő békekötések teljesen átalakították Közép-Európa térképét. Az európai területi átrendezések leglényegesebbike az Osztrák-Magyar Monarchia felosztása, a lengyel államiság felújítása és az ún. utódállamok - Csehszlovákia, Romániai, Jugoszlávia - létrehozása, illetve jelentős megnagyobbodása volt. A háború legtragikusabb vesztese Magyarország és a magyar nemzet lett. Az ország elvesztette területének 71, 44, lakosságának pedig 63,54%-át.1

A nemzetiségi területeken túlmenően Magyarország jelentős magyar etnikumú országrészeket is kénytelen volt átengedni a győztes nagyhatalmak hathatós támogatását élvező utódállamoknak. E területi átrendeződések következtében a magyar nép egyharmada új, számára idegen államok alattvalója lett. A párizsi békekonferencia 1919. június 11-én állapította meg hivatalosan a csehszlovák-magyar határvonalat, jóllehet az igényelt észak-magyarországi területeket a csehszlovák csapatok az antant engedélyével már előbb birtokba vették. E döntés értelmében a történelmi Magyarország 11 északi megyéjének egész területe, további 11 északi megyének pedig kisebb-nagyobb részei a Csehszlovák Köztársaságba kebeleztettek be. Csehszlovákia megkapta Árva, Bars, Liptó, Nyitra, Pozsony, Sáros, Szepes, Trencsén, Túróc, Ung és Zólyom megyék teljes területét, továbbá Abaúj-Torna, Bereg, Esztergom, Gömör, Győr, Hont, Komárom, Máramaros, Nógrád, Ugocsa és Zemplén megyék kisebb-nagyobb részeit." Megalakulása idején a Csehszlovák Köztársaság etnikailag rendkívül tarka képet mutatott. Az 1910. évi népszámlálás nemzetiségi statisztikája szerint a csehek és szlovákok együttesen is csak a lakosság 59,09%-át alkották a szóban forgó területeken, az ott élő népességnek tehát 40,91%-a idegen alattvalóként került egy új, számára idegen állam fennhatósága alá. Az állam lakosságának 27,58%-a volt német és 7,88%-a magyar, a többi pedig rutén, lengyel, román, horvát és egyéb nemzetiségű.3 1 Magyarország népessége a trianoni béke után. Magyar Statisztikai Szemle, 1923. január-február, 3.; Recensement de la population en 1920. VI. Publications Statistiques Hongroises. Nouvelle série. 76. Volume. Bp. 1929., l-es számú térképmelléklet. 2 Recensement de la population en 1920... i.m., l-es számú térképmelléklet. - Megjegyzendő ezzel kapcsolatban, hogy Csehszlovákia 1920-ban átengedte Lengyelországnak Árva megye 14, valamint Szepes megye 13 helységét. (Vö: Majtán Milan: Názvy obcí na Slovensku za ostatnych dvesto rokov. Bratislava 1972., 6.) 3 Statistická prfruïka republiky íeskoslovenské II. Data retrospektívní. Praha 1925., 5.*