Századok – 1989

Tanulmányok - Heckenast Gusztáv: Honoráciorok a reformkorban III–IV/427

HONORÁCIOROK A REFORMKORBAN 441 hagyományoktól teljesen megszabadult radikálisok, Petőfiék között is, s a honoráciorok mindenütt második vonalban találhatók. A kisnemességgel való szoros kapcsolatnak már a reformkorban is vannak szórványos nyomai. Ezek az adalékok megszaporodnak a forradalom alatt. A szabadságharcban, főleg az első időben, csupa nemes és honorácior jelentkezett honvédnek. És nemcsak a honorácior-réteg csatlakozik a kisnemességhez, hanem a kisnemesség is tudomásul veszi ezt és a legelőkelőbb állású honoráciorok magához-emelésével viszonozza.6

6

1848 tehát ezek szerint nemcsak a kisnemesség, hanem a honoráciorok forradalma is. Ez alkalommal a nem nemes értelmiség, mint vitathatatlanul feudalizálódó polgári tényező, bejutott az uralkodó osztályba, ugyanakkor végleg megszakadtak kapcsolatai az elnyomott osztállyal, a parasztsággal, ahonnan kiemelkedett. Az 1848 utáni uralkodó osztály jellegét a főnemesi vezetés alatt álló köznemességgel egybeolvadt kisnemesség adta meg, a honoráciorok, mint a társadalmi rétegek kaleidoszkópjának külön színfoltjai eltűnnek szemünk elől. Az 1861. évi országbírói értekezlet már a gyakorlatilag a nemesek sorába fölemelt honoráciorokról beszél, s kiváltságukat, a testi büntetés alóli teljes mentességet már alattuk álló társadalmi rétegekre is kiterjeszti. A kiegyezés korára nemesség és nem nemes értelmiség összeolvadása befejeződött. A honoráciorok utódait az „úri" magyar középosztályban kell keresnünk. 66 f így pl. Zsivora György előkelő pesti nem-nemes ügyvédet a kormány 1848 tavaszán Csanád megye főispánjává nevezte ki. Görgey István, Görgey Artúr ifjúsága és fejlődése a forradalomig. Budapest, 1916. 315. 1.