Századok – 1989
Tanulmányok - Hanzó Lajos: A Barcaság betelepítése és a Német Lovagrend III–IV/359
BARCASÁG ÉS A NÉMET LOVAGREND 375 zi Erzsébet személyén át II. Endrével is. Magának Thüringiának súlyos társadalmi problémái ebben az időben fakadtak fel, mert mint az egyik oklevél megemlékezik róla, a nagyok hatalmaskodásaikkal elnyomják a szegényeket.8 1 A német társadalomban folyó erjedés az eddig jelentős szerepet játszó és a kapott föld fejében katonáskodó miniszteriális elemnek eddigi szolgálatából való kiszorulására s ezzel társadalmi süllyedésére vezetett. Emiatt voltak hajlandók szülőföldjüket elhagyni, hogy személyes szabadságukat megtartsák. Barcaság betelepülő lakosainak is egyrésze a német miniszteriálisok és a magyar vátjobbágyok közül került ki, katonai szolgálatukat is el tudták látni a missziós munkát végző rendtagok mellett. Ilyenformán megállapítható, hogy Barcaság betelepítését és a lovagoknak való adományozását nem az ő fegyvereikre való hagyatkozás szándéka eredményezte, mint az eddigi szakirodalmunkban általánosan elfogadottá vált,8 2 hanem gazdasági-társadalmi szükségszerűség adta meg a lehetőséget erre és ugyancsak ezek a szempontok érvényesülnek a magyar és német telepesek útbaindulásánál is. A lovagok egyébként sem jelentek meg itt olyan létszámban, hogy a Kárpátok szorosainak védelmét jól elláthatták volna. A magyarországi forrásanyag nem ad ugyan ezek számára vonatkozólag felvilágosítást, így csak hozzávetőleges számítással és analógiák felhasználásával kell megkísérelnünk az itt tartózkodó rendtagok számát meghatározni. A rend Zsigmond-kori visszatelepítésekor már határozott utalást találunk a megjelenő testvérek számára vonatkozólag,8 3 midőn az egyik forrás8 4 a Redwitz Miklós vezetésével először megjelenő 7 lovagról tesz említést, sőt az új település elpusztításakor sem volt jelentős számuk, mégis legyilkolásukról Windeck Eberhard krónikájában mint hatalmas katasztrófáról emlékezik meg. A lovagok számáról megfelelő képet nyújt az 1379-ből származó adat. E szerint egész Európa területén 704 testvér és 123 rendi lelkész állott a szervezet kötelékében. Bienemann85 a lovagok poroszországi munkájával foglalkozva megállapítja, hogy a lovagok feladatát sokkal jobban jelképezik a benépesített sivatagok és feltört mezők, mint a kivont kard és a fényes harci diadalok. Bienemann poroszországi területekre vonatkozó megállapításai szinte adekvátok azokkal az eredményekkel, melyek a magyar társadalomtörténeti szempontok figyelembevételével megállapíthatók. 6 Ha más adományozásokkal hasonlítjuk össze a lovagokét, el kell ismernünk, hogy egy ponton mégis találunk eltérést a más földesuraknak adott kiváltságoktól. Az uralkodó ugyanis felmenti őket a vajda descensus-joga alól, valamint szabad pénz- és súlyhasználatot biztosít számunkra. Mi lehet ennek a különös elbánásnak az oka tehát? Sőt a felsoroltak mellett egyházi kiváltságban is részük volt. Ennek okát pedig 81 Jekelius: Das Buizenland: Rosenauerburg. 44. 1. 82 Teutsch: Das Zehnrecht des ev. Landeskirche in Siebenbürgen. 7. 1. Ol Voigt: Geschichte Preussens. II. 231. 1. 84 Altmann: i. m. 59. 1. 85 Némethy: Zsigmond király és a német lovagrend. (Századok. 1899. évf. 134. 1.) 86 Bienemann: Die Kolonialpolitik des Deutschen Ritterordens. (Zeitschrift für Kulturgeschichte. 1895. II. k. 167. 1.)
