Századok – 1989
Tanulmányok - Szilágyi Loránd: Az Anonymus-kutatás újabb eredményei és problémái III–IV/273
ANONYMUS-KUTATÁS KÉRDÉSEI 295 ról és „püspökről": a „legdicsőségesebb" Béláról és Jób érsekről sem felejtkezett meg, őket más helyen, de a timpanon közelében örökítve meg.4 3 Ezek után joggal felmerülhet a kérdés, kinek a „szellemi" alkotása az esztergomi porta speciosa? Vagyis ki volt az ikonográfiái programm kidolgozója s a feliratok megfogalmazója? (Ez ugyanis, mint arra a tanulmány rámutat, a középkori műalkotásoknál más személy tevékenysége, mint a képzőművészet síkján való kivitelezés.) Dercsényi ezt a kérdést a feliratokon s ott is - mivel a biblikus és liturgikus szövegek kevés egyénit árulnak el - azon a három szövegen keresztül akatja megközelíteni, amelyek a timpanonban Szűz Mária, Szent Adalbert és Szent István felirataiként szerepelnek. „Ezen a ponton, a feliratok stílusán keresztül, mint egyetlen fonálon kell megkísérelni a feliratok szerzőjét felkutatni, ezen keresztül azt a szellemi kört meghatározni, melyből a porta speciosa programja kisarjadt, megkeresni azt az egyházi férfiút, aki a francia földön kialakult ikonográfiái szkémába mesteri kézzel beleillesztette a magyar történelem egyik legszebb legendás jelenetét." (21-22. 1.) Több irányba kiterjedő részletes vizsgálódások és egybevetések után - amilyenek a III. Béla kori oklevelek és a Gesta Hungarorum rímes és ritmikus helyeinek egybevetése, a „regna et reges" alliteratio (illetőleg talán Győry eredményei után mondhatnánk: „annominatio") és a Szent István szövege REGNA REGENDA szavainak párhuzama, s végül a HOSTIUM és HABUNDAVERIT alakoknak Anonymus hasonló helyesírási alakjaival való egybevetése44 arra az eredményre jut, hogy a porta speciosa ikonográfiái programja és feliratai a legnagyobb valószínűség szerint ugyanattól a P. magister esztergomi préposttól származnak, akit mi a Gesta Hungarorum szerzőjével azonosítottunk. A királyi kancellária körében, elsősorban Péter prépostnál találjuk mindezeket az elemeket, melyeket a porta speciosa ikonográfiái programjának, feliratainak elemzése során, mint jellegzetességeket felemlítettünk. Az alig pár éve francia földön kialakult ikonográfiái újítások és a korábbi gyakorlat ismeretét a nyolcvanas évek elején Párizsban szerezhették meg. Ismerhették a helyi, nemcsak a magyarországi, de különösen az esztergomi hagyományt, ami Szent Adalbert szerepére vonatkozott, ismerhették a magyar történet egyik szép jelenetének legendás, költői felfogását és végül Péter prépostnak megvolt az írói vénája is, mindezeknek a kor stílusában való megfogalmazására.4 5 * 43 A párizsi és esztergomi timpanont Dercsényi (utóbbit a Klimó-féle kép alapján) párhuzamosan, képen is bemutatja (20-21. ábra). A francia katedrálisokkal kapcsolatban néhány érdekes szempontot felvet Győry is. 44 Az ,,Edomitáknak" Anonymusnál való szerepeltetése kétségtelenül elnézés. A Script. I. 42, 41-ben másról van szó. 45 Az itt bemutatott munkákon kívül még három, illetőleg négy készülő vagy megjelenés előtt álló Anonymus-tanulmányról van tudomásunk. Ezek egyike - melyet már említettünk - P. mester latinságával foglalkozik - a másik főképpen tartalmi szempontból vizsgálja: az egyes motívumok alakulását legrégibb gestáinkban, míg további kettő főképpen P. magister világirodalmi kapcsolatairól való tudásunkat óhajtja tovább fejleszteni.
