Századok – 1989
Tanulmányok - Szilágyi Loránd: Az Anonymus-kutatás újabb eredményei és problémái III–IV/273
ANONYMUS-KUTATÁS KÉRDÉSEI 289 egyházra, illetőleg annak felirataira vonatkozó részét 1765-ben nyomtatásban is közzéteszi. Kevésbé értékes Mathes Nep. János 1887-ben kiadott munkája, aki az emlékek egy részét már nem látta s többnyire Széless nyomán írja le a székesegyház romjait. - E két írott forrást értékesen kiegészíti egy ma is meglévő festmény, mely időben nemcsak Mathes-t (aki a porta speciosa-ról ad. egy - téves - metszetet), hanem Széless munkáját is megelőzi s így tulajdonképpen legkorábbi forrásunk a porta speciosa-ról. E festmény készítője Klimó György, későbbi pécsi püspök, aki esztergomi kanonok korában (1741-1751) a porta speciosa-1 lefestette a maga számára s azután e képet mint pécsi püspök valószínűleg magával vitte püspöksége székhelyére is.41 Kétségtelenül innen került a Baranya megyei Nádasdra (Püspöknádasd), a pécsi püspökök nyaralójába, ahol Czobor Béla, aki a porta speciosa-\al már a múlt század végén foglalkozott, felfedezte. Ma az esztergomi Keresztény Múzeumban őriztetik, ahonnan Dercsényi gondos reprodukcióját közli. (A Klimó-féle kép mellett az a metszet, amelyet Mathes közölt 1827-ben megjelent munkájában:, legfeljebb csak tudománytörténeti jelentőséggel bírhat.) A porta speciosa-ból eredetiben mindössze csak 6 töredék maradt. Közülük 3 ábrázolás, 3 pedig felirat, amelyeket az ábrázolt alakok tartottak. Ezek reprodukcióit Dercsényi szintén közli (ábrázolások: 10-12 kép, feliratok: 7-9. kép). E feliratok betűi a képeken is tisztán olvashatóak s e reprodukciók szegényes epigrafia-irodalmunknak kétségtelen gazdagodását jelentik, egyszersmind az egykorú oklevelek írásával való összehasonlításra is alkalmat nyújtanak. íme a „forrásanyag", mely az esztergomi „szép templom" „ékes kapujá"-ról rendelkezésünkre áll. Hogyan lehet e 6 töredékből, 1 festményből és 2 leírásból a híres porta speciosa-1 rekonstruálni, hogy azután eljuthassunk az építés és építtető kérdéséhez s azokon keresztül azokhoz az irodalom- és tudománytörténeti problémákhoz, melyek az eddig tárgyalt Anonymus-tanulmányokból kicsengenek? Dercsényi ügyes kézzel csoportosítja e problémákat és azt a gazdag anyagot, melyet ezek megvilágítására az összes szóba jöhető kultúrterületekről (főképpen a bizánci, olasz és francia fejlődésből) összegyűjtött. Eredményeit - anélkül, hogy a kérdések tárgyalásában mindenütt az általa követett sorrendet követnénk - a következőkben foglalhatjuk össze, úgyhogy közben a többi tanulmányok eredményeivel is igyekszünk kapcsolatot létrehozni. Hogy tárgyunktól ne menjünk túlságosan messze, csak éppen megemlítjük, hogy a porta speciosa-1 illetőleg tulajdonképpen három „alkati" elemet lehet megkülönböztetni: a tulajdonképpeni kapu - a kapu díszítését képező színes márványból díszített képeket - s végül: a képekkel kapcsolatos feliratokat. Itt az első kérdéscsoporttal nem akarunk foglalkozni, - bár délfrancia és lombard színezetű motívumai és proto-renaissance kapcsolatai miatt annak is meglennének az érintkezőpontjai az Anonymus-41 Klimóról érdekes képet rajzol Kollányi (i. m. 351-352. 1.). Mivel Klimó, aki 1710-ben született, Kollányi szerint „kezdő tanuló éveit", valamint magasabb tanulmányai egy részét is, Nagyszombatban töltötte, felmerülhet az a gondolat, hogy a porta speciosít ábrázoló ama kezdetleges kép, melyet Széless, mint tanuló 1728-ban Nagyszombatban látott, esetleg szintén Klimótól származott vagy vele valami kapcsolatban állt. Érdekes még megjegyeznünk, hogy Klimó, mint pécsi püspök, 15 000 kötetből álló könytárat alapított s Kolbr is, mint az ő könyvtárosa az ő megbízásából írta meg a pécsi püspökség történetéről szóló nagy munkáját. (Kollányi, i. m. 352. I.)
