Századok – 1989

Tanulmányok - Lackó Miklós: Gépgyári munkások az 1930-as években I–II/3

12 LACKÓ MIKLÓS gyermektelen 36,7%, 1 gyermekes 24,0%, 2 gyermekes 13,2%, 3 gyermekes 6,8%, 4 vagy több gyermekes 5,7%. Persze ezeknél az adatoknál is tekintetbe kell venni, hogy egy meghatározott pillanatban adnak képet a munkáscsaládok nagyságáról, s a gyermekszámról; nem feledkezhetünk meg arról, hogy elvileg a megkérdezett munkások kereken 50 százaléka (a 40 éves kor alatti réteg) még az ún. házas termékenység korállapotában volt. Tekintetbe kell venni azt is, hogy az összes született gyermek több mint 21 százaléka (167 gyermek) - zömük nyilván csecsemőkorban - meghalt. De mégis figyelemre méltó körülmény, s egyezik azzal, amiről az újabb munkáscsalád-kutatási tapasztalatok hívták fel élesebben a figyelmet, hogy az ipari munkásságra - s ezen belül talán különösképpen a gyári munkásságra - a közhiedelemtől eltérően, nem a magas, hanem az alacsony és az erősen csökkenő gyermekszám volt a jellemző a két világháború között is. A különböző - szakképzett, illetve szakképzetlen - munkásréteg körében ebből a szempontból volt ugyan különbség, de ez a különbség sem olyan nagyméretű, ahogyan azt sokszor feltételeztük. A munkásság szakképzettségi státusza és a családban élő gyermekek száma (Százalékos arány) Nincs 1 2 3 4 vagy több gyerek gyermek Szakmunkás 45,8 29,9 14,0 5,6 4,7 Tanonc 98,9 1,1 -Betanított v. gépmunkás 47,2 22,2 14,8 9,1 6,8 Segédmunkás, napszámos 44,7 23,0 14,8 9,4 8,2 Amint látható, a gyermektelen munkások aránya minden munkásrétegben nagy és szinte hasonló méretű volt; számottevő különbséget a különböző státuszú rétegek között csak a három vagy több gyermekes családok gyakoriságában állapíthatunk meg: 3 vagy több gyermeke volt a szakmunkások 10,3 százalékának a betanított munkások 14,9 százalékának a segédmunkások-napszámosok 17,6 százalékának. A gyerektelen vagy csupán egy gyermekes munkáscsaládok számaránya meglepően magas (a szakmunkások 75,7, a betanított munkások több mint 69, s a napszámos-segédmunkások közel 68 százaléka). Ha a családon már kívül élő gyermekeket is beszámítjuk, úgy valamivel jobb értékeket kapunk. Az adatok - és persze más adatok is, így a már említett nagy 1929. decemberi budapesti munkásfelmérés eredményei - mégis arra mutatnak, hogy a két háború között az egyke