Századok – 1989
Közlemények - Beke Margit: A Budapest-Csepeli Nemzeti és Szabadkikötő története 1928–1940 I–II/125
CSEPELI SZABADKIKÖTÓ 1928. ÉS 1940. KÖZÖTT 159 telepedését a szabadkikötőben. A Rotterdamban működő R G. Kleinschmidt Company zsáknagykereskedő cég hasznosnak látja bérleti szerződés kötését a kikötőüzemmel. Magyar vállalatok közül Turcsány Töltőtoll- és Öngyujtógyár kft bérel üzemet. Kállai Jenő női ruhakonfekció cég raktárbérleti szerződést köt. Glückstahl és Weil magyar szőrmefestő és kikészítőgyár, valamint Halpern Károly olaj és vegyszer nagykereskedő raktárakat bérelnek. A punto francora települt vállalatoknak szigorúan meg kell tartani a szerződés kívánalmait: csak olyan árukat tárolhatnak a kikötőben, amelyeket a bérleti szerződésben megneveztek. Főzelékfélék szárítása felől érdeklődik a Magyar Szellőzőművek és Gépgyár Rt. Az egyik üzemházban 750 m 2 területet kér, hogy magyar főzelékek számára szárítóberendezést állíthasson fel. A kikötőüzem vigyáz a kereskedelmi szabályokra. A romániai nagykárolyi borbizományos, Schlesinger Salamon azzal a kéréssel áll elő, hogy a gyengébb minőségű román bort „házasíthassa" magyar borral a szabadkikötőben. E művelet befejeztével exportálni szeretné magyar címkével ellátva, magyar név alatt. A kikötő visszautasítja azzal, hogy ezt tiltja a magyar bortörvény.78 A gabonatárház foglalkoztatottságában a gabona be- és kitárolása és kezelése vezet. Az egyik legkitartóbb üzletfélnek a Futura Rt bizonyul. A kikötő megnyitása után néhány évvel jelentkezik a gabona betárolására. Szívesen állnak a kikötőben a cég rendelkezésére, ha raktárbővítést kér. Amikor Németország részére 1 millió q búzát exportálnak Magyarországról, a kikötő kérésére a Futura Rt a Csepeli kikötőben tárolja a küldeményt. Az adógabona betárolását is ő végzi. Amikor megnyílik a párkányi fióktelep, a Futura igyekszik bérbe venni az ott lévő raktárat és elsőbbségi jogot biztosítani a többi vállalattal szemben.7 9 A kikötő béreli a Futura számára a Viktória malmot, amelyet maximálisan ki tud használni. A másik akció a gyapjútárolás, szintén e vállalat közvetítésével megy végbe. Kezdetben nem jelent problémát a gyapjú elhelyezése, később egyre gyarapodik a hazai nyersgyapjú mennyisége, és gondot okoz betárolása. 1939-től emelkedik a gyapjúforgalom, 9-10 000 m helyet foglal el, emiatt új tárolóra lenne szükség. A kikötő tárgyalást folytat a Futura képviselőivel, mennyiben finanszírozna egy új gyapjútárházat. A társaság húzódozik, hogy nem tudná kihasználni gazdaságosan. A Porcelán Kőedény- és Kályhagyár Rt Gyömrói úti telepén lévő raktár bérletével odázódik el a kérdés. A gyapjúház építése az 1940-es években realizálódik. A Futura foglalkozik kukorica szállításával. Akikötő felemeli fekbérét, de méltányos lesz a forgalom arányában, amikor a 2000 vagon kukorica elszállítását 14 napon belül vállalja, de nem képes teljesíteni.8 0 A vállalat más alkalommal vetőlenmag tisztítását vállalja. Az árukkal folytatott kezelés, manipuláció a gabonatárházban és tárházon kívül történt, de a gabonatárházi osztályhoz tartozott. A tárházban az ügyfelek kívánságának megfelelő kezelésnek vetik alá az árukat, forgatják, szellőztetik, szelektálják. A kikötőüzem igyekezett modern felszereléssel rendelkezésre állni, hogy a 77 OL Z 863. Együttes vezetőségi Ulési jegyzőkönyvek. 1937-1944. 78 OL Z 863. Külföldi cégek letelepülése 1938-1944. 79 OL Z 863. Párkányi fióktelep 1938-1944. 80 OL Z 863. Felügyelóbizottsági Ulési jegyzőkönyvek 1931-1937.
