Századok – 1989

Közlemények - Beke Margit: A Budapest-Csepeli Nemzeti és Szabadkikötő története 1928–1940 I–II/125

CSEPELI SZABADKIKÖTÓ 1928. ÉS 1940. KÖZÖTT 143 Az osztályok élére osztályvezetőket állítanak. Az első osztályvezetők: Szerdahelyi Károly cégjegyző a kereskedelmi osztály élén, Zsigmond Imre főmérnök az üzemi osztálynál és Pölcz Andor főkönyvelő a számviteli osztálynál. A minisztertanács 1937. április 26-án kelt határozatával hozzájárult, hogy a Budapesti Vámmentes Kikötő nevét Nemzeti és Szabadkikötő névre változtassa. A minisztertanács a 3550/1937. M. E. sz. rendelettel a kikötőnek külön kerítéssel elhatárolt részét szabadterületnek, punto franconak nyilvánítja. A kikötő ügyrendjét a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium 1937. október 13-án kelt 38 369/1937. IX. sz. rendelettel hagyja jóvá.53 A Nemzeti és Szabadkikötő felállításával egyidőben a kikötő felügyelőbizottsága és igazgatója felmentést kap, hogy átadja helyét az űj vezetőségnek: vezérigazgató lett Bornemissza Félix. A fontosabb ügyekben tanácskozó szervként állították fel az együttes ülést, amelynek tagjai az érdekelt tárcák és érdekképviseletek megbízottai. A kikötő igazgatása élén áll az elnök. Az igazgatás tovább bontódik igazgatóságra, főosztályokra és osztályokra. Az elnököt és vezérigazgatót a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium nevezi ki, a főosztályvezetőket az elnök, és az osztályvezetőket az igazgató. Az elnök hatáskörébe tartozik a kikötő hivatalos képviselete. Gondoskodik a jogszabályok megtartásáról, az együttes ülésen elnököl. Hozzá tartoznak legfelsőbb fórumon a kikötő szervezetén belül a pénzügyek (beruházás, költségvetés, zárszámadás), továbbá a munka zavartalan biztosítása érdekében a munkaprogram, a személyzeti ügyek (szerződések, kinevezés, előléptetés, jutalom, szabadság, fegyelem), végül az üzletkötésben fontos szerepet játszó kirendeltségek. A vezérigazgató hatásköre, hogy mindenben segítse, előkészítse és végrehajtsa az elnöki feladatokat. Helyettese az elnöknek, aki pénzügyekben tervezetet készít, javaslatot terjeszt elő, intézkedik és előkészíti az együttes ülés programját. A főosztályok a következőképpen tagozódnak: 1. elnöki, 2. kereskedelmi, 3. forgalmi, 4. műszaki főosztály. A felügyelőbizottság mint ilyen eltűnik, a felügyeletet és ellenőrzési jogot a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium a miniszteri biztos személyén keresztül gyakorolja, aki a kikötő bármely ügyébe betekintést nyerhet, és tanácskozási joggal rendelkezik az együttes ülésen. Az együttes ülésen tárgyalják havonként a kikötő legfontosabb ügyeit. Elnöke a kikötő elnöke, tagjai: igazgató, miniszteri biztos, továbbá a miniszterelnök, a kereskedelmi, pénzügyi, iparügyi és földművelésügyi minisztériumok, valamint a külkereskedelmi hivatalok küldöttei és a főosztályvezetők. Az üléseken jegyzőkönyvet vezettek, amelyek bepillantást engednek a belső ügyekbe, a költségvetés, beruházás, kinevezés, forgalom stb. kérdéseibe. A kikötőben bizottságot hoznak létre. Elnökét és tagjait 3 évre nevezik ki a fent említett minisztériumok a főváros, az államvasutak, a Hajózási és Kikötőügyi Tanács, a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt, a Duna Tengerhajózási Rt, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, az Áru- és Értéktőzsde, a Gyáriparosok Országos Szövetsége stb. jelölése alapján. További tagjai hivatalból a miniszteri biztos, a kikötő elnöke, igazgatója és főosztály-53

OL Z 863. Igazgatósági iratok 1937-1938, 1940-1946.