Századok – 1989

Közlemények - Beke Margit: A Budapest-Csepeli Nemzeti és Szabadkikötő története 1928–1940 I–II/125

CSEPELI SZABADKIKÖTÓ 1928. ÉS 1940. KÖZÖTT 131 végzi. A világítóberendezéseket a Ma^ar Állami Gépgyárra, a Lipták Gyárra és az Erőátviteli és Világítási Rt-re bízzák. Többé nincs szükség a Schneider-Creusot vállalatra. A magyar kormány az 1928. június 13-i minisztertanácsi ülésen úgy döntött, hogy a francia tőkés rész­vényeket a népszövetségi rekonstrukciós kölcsönből megvásárolja, és a vámmentes kikötőt állami intézmény formájában helyezi üzembe, ezzel felszámolja a rész­vénytársaságot. A felszámolási közgyűlést 1929. április 30-án tartják, ahol a fran­cia részvénytársaság minden jogát az utódra, a Magyar Királyi Budapesti Vámmen­tes Kikötőre, mint az állam kereskedelmi vállalatára ruházza át. A csepeli kikötő összes munkálataira mintegy 40 millió P-t költöttek. Az épít­kezés nagyságára jellemző, hogy a munkák során 6 500 000 m3 földet mozgattak meg, és 130 000 ni követ építettek be. Beszerelésnél 100 000 m3 betont és 70 000 q vasat használtak fel. A kikötő a 20-as évek végére elkészült. Nézzük meg, mi valósult meg az el­képzelésekből. Szénkikötő. Már átadták a forgalomnak. Feladatát képezi a szén és kavics ki-és berakása, valamint a dunai gőzösök üzemanyaggal való ellátása. Megfelelőnek a Nagy-Duna bal oldali, az összekötő vasúti híd alatti területet találták. Annyiban kü­lönbözik a legelső tervtől, hogy kissé északabbra helyezték, nem a szigetre. Vámmentes kikötő. Ez az átrakodó kereskedelem céljainak felel meg, hiszen hajóból vasútra és viszont, könnyen lehetséges a rakodás. A medence 1000x150 ni­es mérettel rendelkezik. Északi oldalán 560 m hosszúságban függőlegesen képezték ki a partfalat, másutt pedig lejtősen és kövekkel rakták ki. A partja mindenütt vasúti vágánnyal van ellátva. A medence déli partja fedett és a szabadon tárolható áruk (vasérc, szén, fa) elhelyezésére nyílt rakterület szolgál. 2 db 60 tonna óránkénti tel­jesítőképességű híddaru végzi az átrakást, ezeknek megfelelő felső részén 7 tonna teherbírású forgó daru mozog. A vámmentes szabadraktározás lehetősége adott a nyílt területen. Az északi oldalon 35 000 tonna befogadóképességű gabonatárház épült, 958 m hosszú, 36,3 m széles, 43,6 m magas. Ez részben siló (cellás) rend­szerű - férőképessége 10 000 tonna -, részben padozatos - 25 000 tonna befogadó­képességgel. A tárolás óránkénti 400 tonna teherbírású pneumatikus berendezéssel történik. A gabona mozgatására a pincében 4 hosszirányú és 4 keresztirányú szállí­tószalag szolgál, a toronyszerű épületrészben 4 mérlegelevátor és 4 raktározó ele­vátor működik, amelyek az árukat 3-3 elosztó szalagra szállítják. A tárházból való kirakásra a II. emeleten 2 keresztirányú és 1 hosszirányú szállítószalag szolgál. A gabona mérése, tárolása zsákokban 6 db mozgatható automatikus zsákoló mérlegen történik. Ezzel sikerült a raktározási gondokat egy időre megoldani, a kereslet és kínálat adta lehetőségeket kissé nivellálni. A kereskedelmi medence az eddigi ter­vektől eltérően a Nagy-Duna ágból ered, de nem közvetlenül. A rakodószínek szin­tén az északi oldalon helyezkednek el. A két szín összesen 5600 m2 alapterülettel rendelkezik, ahol vámszabadraktárak is vannak, ugyanúgy, akár a gabonatárházban. A rakodást 6 villamos - 1,5-3,0 tonna emelőképességű - daru végzi. 19 A budapesti kereskedelmi és ipari kikötő. Bp. 1927. 13-14.

Next

/
Thumbnails
Contents