Századok – 1988
Tanulmányok - Potkowski Edward: A középkori lengyel írásbeliség 791/V–VI
806 EDWARD POTKOWSKI függésében maradó krónikairodalom keretei között marad.6 4 Az utóbbi típusba tartozik például a század derekán keletkezett (és a Magyarországgal való irodalmi kapcsolatot tanúsító) Magyar-lengyel krónika, melyet Szégyenlős Boleszló pártfogolt, vagy a Sziléziai krónika, amely IV. Henrik boroszlói fejedelem nevéhez, vagy esetleg a II. Przemysléhez kapcsolható65 Nagylengyel krónika. A hagiográfiai irodalom is fejlődésnek indul Lengyelországban a 13. század folyamán, s néhány esetben - mint a kielcei Wincenty tolla alól kikerülő alkotásokban - a historiográfiai irodalomhoz közelít.66 Fennmaradt számos útirajz is, s megjelentek az első szakkönyvek; a természetfilozófiai, orvostudományi és jogtudományi munkák.67 Mindezek a 13. századi lengyel kultúrában jelentkező új tendenciák és jelenségek, a könyvhasználók körének fokozatos kiterjedését és az írásbeliség területeinek kibővülését eredményezték.6 8 Gyarapodott a lengyelországi könyvgyűjtemények száma, és tartalmuk is módosult. Az elsősorban liturgikus, biblikus és aszkétikus6 9 műveket gyűjtő kolostori könyvtárak mellett a 13. század folyamán megjelennek a városi környezetben tevékenykedő koldulórendek, így a ferencesek és domonkosok könyvgyűjteményei. Ezek összetétele különbözött a régi típusú kolostori könyvtárakétól, mivel a vallási nevelés céljából létrehozott koldulórendek a könyveket hamarosan, mint az oktatómunkát és a prédikációt elősegítő eszközöket, kezdték el használni. Ugyanis más templomi, székesegyházi, és a 12. században már bizonyára káptalani könyvtárak is, kiterjesztették gyűjtési körüket iskolai könyvekre és szakkönyvekre is; elsősorban jogi, ritkábban teológiai munkákra. Bizonyos jelek arra utalnak, hogy Lengyelországban a 13. században székesegyházi és kolostori másolóműhelyek működtek. A külországból behozott könyvek mellett megjelentek tehát a Lengyelországban készült kéziratok: ezek között egyaránt találhatunk liturgikus és más jellegű szövegeket tartalmazó kódexeket.7 0 A 13. századi Lengyelországban mind gyakrabban találkozhatunk magánkönyvtárak fennállására utaló jelekkel; ezeket a könyvtárakat azonban elsősorban gyakorlati célzattal hozták létre. A szellemi munka elvégzését segítő eszköznek te-64 Wincenty mester Krónikáját (Krónika mistrza Wincentego) méltó helyére O. Baltzer kutatásai segítették vissza (Studium о Kadlubku) és B. Kürbis munkái, vü. Wstep do Mistrza Wincentego Kroniki polskiej, Warszawa 1974, 5-70. J. Dqhrowski. Dawne dziejopisarstwo polskie, 43-69.: B. Kürbisówna, Dziejopisarstwo wielkopolskie XIII i XIV. wieku, 225-268. M. Plezia, Wincenty z Kielc, historyk polski z I pot. XIII w., (Studia Zródtoznawcze" 7(1962), 15—43.; G. Labuda, Twórczosc hagiograficzna i historiograficzna Wincentego z Kielc, Ugyanott, 16( 1971), 103-138. 67 M. Plezia, História Tartarorum. „Studia Zródtoznawczne" 15(1971), 167-172. 68 VÖ. 19., és 60. jegyzet. 69 Vo. A Pelplini, L?dzi és Paradyzy ciszterek könyvtárai 13. századi kéziratzainak felsorolása, M. Hornowska, H. Zdzitowiecka-Jasienska, Zbiory rekopismienne, 73—76. Sztuka polska przedromanska i romanska, 1. kötet, 1. rész, 266-274.; 1. kötet, 2. rész, 700, 727, 769. (skryptorium w Lubiazu). Vo. M. Hornowska, H. Zdzitowiecka-Jasienska, Zbiory rekopismienne, 75. (skryptorium w Paradyzu); Bibliotéka Kapitulna w Krakowie, rkps 209; A krakkói káptalan, krakkói másolómJhelyben készített díszes Évkönyve és Kalendáriuma - vö. Z. Koztowska-Budkowa, (in:) MPH, Series nova, 5. kötet, XVI—LI.; К. Jazdiewski, Dziela kaligraficzna mnicha Jakuba, kopisty skryptorium cysterskiego w Lubiazu z pierwszej cwierci XII wieku, „Studia Zródtoznaczne", 21(1976), 19-44.
