Századok – 1988
Tanulmányok - Potkowski Edward: A középkori lengyel írásbeliség 791/V–VI
802 EDWARD POTKOWSKI hosszabb szünet után az első Szent Adalbert életrajz (Tempore illo), amely gondos irodalmi kimunkáltságával hívja föl magára a figyelmet. A piocki egyházi központ4 5 már all. században Herman Ulászló uralkodása alatt nagy művészi és szellemi kibontakozás színtere volt. A 12. század második és harmadik évtizedében két, a belgiumi Malonne-ból származó fivér működött itt, Alexander mint püspök (1129-1156), és Walter mint a székesegyház prépostja. Utóbbi később a boroszlói püspökség élére került (1149-1156). A két fivér tevékenyen részt vett az egyházi reform újabb áramlatainak érvényesítésében és a kánoni szabályzatok megalapításában. Mindketten hozzájárultak az újlatin oszágokkal való kulturális kapcsolatok elmélyítéséhez.46 Ismertek Alexander püspök az építészet és a művészetek pártolása révén szerzett érdemei. Az б püspöksége idején székesegyházi iskola működött Ptockban, és lehetséges, hogy ott kódexeket is készítettek. A püspök néhány kötettel minden bizonnyal kiegészítette a piocki székesegyház könyvtárát. Valószínűleg ebből az időből származik az illuminált ún. piocki Biblia, amely egy Mosel-vidéki másolóműhelyből került ki, és helyben egészült ki szöveggel (csodákról szóló feljegyzésekkel) és miniatúrákkal.47 A 12. századból származó, és a Mosel-vidékiekkel rokonságot mutató illuminált ptocki kódexek közül ki kell emelnünk az Anasztázia Evangeliáriumot. Ez az elsőrangú aranyművesi munkának tekinthető kódex egy Mosel vidéki vagy lotaringiai aranyműves műhelyből származik, de az is feltehető, hogy Lengyelországban készült a Mosel vidéki és bizánci művészet hatására.48 Még más - egy-egy kolostor vagy egy székesegyház által behozatott -12. századi, illuminált kódexeket is ismerünk. Fel kell tennünk azonban, hogy ebben a században az importból származó kéziratok már nem elégíthették ki a teljes hazai - liturgikus és más tárgyú - kódexszükségletet. Mint azt a legrégebbi lengyel évkönyvekre vonatkozó kutatások alátámasztják, már a legkorábbi - külföldi hercegnők által behozott - szövegek is ki lettek egészítve és át lettek alakítva hazai használatra. Tudni lehet, hogy Egbert Zsoltároskönyvéhez a 11. században hozzácsatolták Gertrúd, lengyel hercegnő imádságait, és egy, néhány Lengyelországra vonatkozó feljegyzést tartalmazó naptárt is. A Piastok udvarában tevékenykedő, s a tol-45 Cz. Depluta, Krag koscielny ptocki w XII wieku, „Roczniki Humanistyczne", 8(1959), 2. füzet, 1-122. 46 L. Génicot, Pologne et pays mosan au moyen âge, „Bulletin de Academic Royale de Belgique", 5 ser., 64(1978), 1 nr, 20-22. 47 Z. Koztowska-Budkowa, Ptockie zapiski о cudach z r. 1148, „Kwartalnik Historyczny", 44(1930), 341-348.; a kutatás állása, irodalom: Sztuka polska przedromanska i romanska 1. kötet, 2. rész, 745-746. Az Anasztázia Evangeliárumra (Ewangeliarz Anastazji) (ma: Nemzeti Könyvtár - Bibliotéka Narodowa, Warszawa, nr 3307) és más piocki kódexekre vonatkozóan lásd: Sztuka polska przedromanska i romanska, 1. kötet, 2 rész, 746-747.; M. Morelowski, Pericopae lubiAskie, ewangeliarz ptocki i drzwi gnieZnienskie a sztuka leodyjsko-mozanska XII qwieku, „Prace i Materialy Sprawozdawcze Sekcji Historii Sztuki Towarzystwa Przyjaciól Nauk w Wilnie", 2(1937), 346-361. 49 W. Semkowicz, Paleografia, 325-329, 329-331, 390. és Sztuka polska przedromanska i romanska 1. kötet, 2. rész, 724-725, 728, 771.