Századok – 1988

Tanulmányok - Banaszkiewicz Jacek: A tájbeli a társadalmi rend és a népi eredethagyományok egysége 769/V–VI

A TÁJBELI, A TÁRSADALMI REND ÉS A NÉPI EREDETHAGYOMÁNYOK 787 város nevének megemlítése az állam területi kiterjedését leíró dokumentumban (Dagome iudex), továbbá pénz verése Gnezdun Civitas felirattal, ez az a néhány tény, amely a vár elsőrendű fontosságát mutatja az államban.78

Gnieznóban zajlik le az az ünnepség is, amelynek során az uralkodó átveszi a főhatalmat. A vendégszerető földművelő utódainak politikai-adminisztratív cselekedetei nem hagynak kétséget az aziránt, hogy Gniezno a keletkező állam szíve. E kiemelkedő, a lengyel állami valóságot sokáig formáló tényt hogyan igazolta a történelem, vagy inkább a dinasztikus-állami hagyomány érdeke? A királyság fővárosához kötődik a dinasztia eredete, innen származnak a Piastok, a dinasztikus híradás 79 a nemzetség ősatyját Gnieznóban helyezi el. Ez tehát a szó szoros értelmében az ő váruk, itt született meg a család fejedelmi nagysága, itt már mint uralkodók székelnek, és innen kormányozzák az országot. Ilyen perspektívából szemlélve Gnieznót, el kell ismerni, hogy a Piast-állam nulla-éve és a Piast-hatalom születésének helye éppen itt találkozik. Végig nyitott kérdés marad az, hogy Gnieznót, mint központot csak, elfoglalták-e a Piastok, és eszmei módon annektálták-e, vagy pedig az új dinasztia tette központtá. Mégis úgy tűnik, hogy miként Gnieznóból a Piast-nemzetség uralkodóinak szent helyét hozták létre, Gnieznónak ezt a kiemelt helyét szélesebben akarták megalapozni, hogy ez kiterjedjen a felemelkedett szántóvető utódai által kormányzott egész közösségre. Gall krónikájának első könyvében annak az uralkodónak a dinasztikus legendája bemutatására összpontosított, akit szolgált, mégis alkalomadtán a legtömörebben más legendát is feljegyzett. Beszél Gniezno kivételes fontosságáról a Piast-hatalom egész közössége számára, és valóban szerfelett szűkszavúan szól, a következőképpen: Erat namque in civitate Gneznensi, que nidus interpretatur sclavonice, dux... Popiel fejedelem tehát olyan várban székel, amelyet Fészeknek (Gniazdo) hívnak. Ebben az esetben nem a Popielidák fészkével van dolgunk, legalábbis nemcsak ezzel: inkább - és a dolgot ilyen szellemben interpretálják a későbbi források - az egész nép bölcsőjéről, első székhelyéről.81 Kutatásunk szempontjából kevéssé fontos, hogyan kell valójában értelmezni Gniezno elnevezését, és ennek a névnek melyik eredeti formája a helyes. Igaza lehet annak, aki másképpen vezeti ezt le, mint Gall, de ez a helyesbítés nem változtatja meg azt a tényt, hogy a hagyomány, melyet a krónikás ismert, összekapcsol-78

Ld. Z. Kaczmarczyk: Rola Poznania w paristwie pierwszych Piastów (Poznari szerepe az első Piastok államában). (In:) Pocz^tki parístwa polskiego (A lengyel állam kezdetei) (a továbbiakban: PPP). I. köt. Poznan 1962. 92.; K. íurowski: Gniezno - stoleczny gród pierwszych Piastów w swietle zródel archeologicznych (Gniezno - az első Piastok székvárosa a régészeti források fényében). Uo., 61.; S. Zajçczkowski: Podzialy ptemienne Polski (Lengyelország törzsi megoszlása). Uo. II. köt. 98.; W. Hinsel: Najdawniejsze stolice Polski (Lengyelország legrégebbi fővárosai). Varsó 1960; J. Spors: Podziaí dzielnicowy Polski wedtug statutu Boleslawa Kraywoustego ze szczególnym uwzglednieniem dzielnicy seniorackiej (Lengyelország területi megoszlása Ferdeszájú Boleszláv statutuma szerint a szeniorátusi terület különös figyelembevételével). Sttipsk 1978. 10-45. 79

Gall. I, 1, 9. Uo. 81 S. Rospond: Etymologia nazwy Gniezno (A Gniezno elnevezés etimológiája). (In:) Dzieje Gniezna (Gniezno története). Varsó 1905. 70-80.; S. Urbarlczyk: Gniezno. SSS II. köt. 1964. 114.