Századok – 1988

Tanulmányok - Strzelczyk Jerzy: Gótok Közép-Európában 753/V–VI

758 JERZY STRZELCZYK mazóviai és más germán törzsek kultúrabéli különbözőségének kimutatása „G. Kossiny ugyanarra a dogmájára alapult, melyet R. Hachmann kategórikusan elvet: a kultúrát az etnosszal, a kulturális hasonlatosságot az etnikai rokonsággal »azonosítja«! Meglehet, hogy a mazóviai emlékek germán, esetleg gót eredetűek, de erre Eggers és Hachmann kritériumainak megfelelő bizonyítékai R. Hachmannak nincsenek."1

5 Meglepő, hogy Jan Czarnecki, aki nem ismerte Hachmann monográfiáját, s egyáltalán nem vett tudomást a probléma régészeti oldaláról, a kontinensen élő gótok legősibb szálláshelyeinek meghatározásakor hasonló (bár nem azonos) következtetésekre jutott.16

Hachmanntól eltérően (akinek nézetei, ha jól tudom, e kérdésben nem találtak tudományos elismerésre) Czarnecki úgy véli, hogy az ősi gót szálláshelyek Skandináviában voltak (Vástergötland). Czarnecki szerint a gótok délre vándorlásának első szakasza a dán szigeteken át, vagy a Balti-tenger mecklenburgi partvidéke mentén zajlott. Világos, hogy ez kizárólag csak következtetés, mely mindenféle régészeti bizonyítékot vagy írott forrást nélkülöz. A szerző, csatlakozván a Jordanes által közzétett adatok hiperkritikusainak köréhez, elvesztette egyetlen bizonyítékát, mely alátámaszthatja, hogy a „Gothiskandza" topográfiailag sokkal nyugatabbra helyezkedett el, mint az tudományosan elfogadott. „Gothiskandza" az ulmerügeni törzs neve volt, akiket a gótoknak a kontinensre érkezvén le kellett igázniuk. A Visztula menti (ulme-) rugókról a források nem tesznek említést, az Odera torkolatvidékén és a sziget környékén (Rügen - sz., a ford.), mely a mai napig az ő nevüket viseli, valószínűbben lokalizálhatók. Az i.sz. 1. században, mikor az ókori források már meg-megemlítik a gótokat, Czarnecki szerint szálláshelyeik már nem az Odera alsó, hanem középső szakaszának vidékén, s a Neisse folyó környékén voltak. Területük keleti határa akkortájt valószínűleg a Bóbr folyóig, a nyugati pedig elég messze, a Spree folyó irányában húzódott. A gótok déli szomszédai Strabón ,,mogilán"-jai (Mugilones), délnyugaton a sibinek (- Silingek?), keleten a lúgok, északon a burgundok, nyugaton a semnonok voltak. így a kora római időszak gót szálláshelyeit illetőleg, J. Czarnecki az ókori szerzők (Strabón, Plinius, Tacitus) adatait elemezve pontos, de egyúttal az eddig tudományosan elfogadottól eltérő nézetekre jutott. Mindenki, aki közelebbről megismerkedik ezekkel az adatokkal, könnyen észreveszi a konstrukció önkényes és mesterséges voltát. Ha Ptolemaiosz nem említi a Gythonokat, akik így semmiképpen sem távolíthatók el a Visztula alsó folyásától, akkor Czameckinek egyetlen forrása sem lenne, amelynek alapján a gótokat a Visztulái Pomerániába tegye. Ez esetben azonban Czarnecki az Odera középső folyásától a Visztula alsó folyásához vándoroltatja a gótokat (a Ptolemaioszt megelőző időszakban). Hasonlóképpen ítélte meg ezt a kérdést G. Labuda, de ő úgy vélte, hogy a gót szálláshelyek északabbra - Stargard és Pyrzyce környékén - vannak. Szerinte az átvándorlás a Notée folyó mentén történt, és a gótok Toruri körzetében érték el a Visztulát. Czarnecki igyekszik minél pontosabban behatárolni azt a területet, melyet a gótok az Oderától a Visztulához vándorlásuk során elfoglaltak. E terület központja a Drwçca torkolatá-15

Uo. p. 283. 16

VS. a 9. jegyzettel.