Századok – 1988

Tanulmányok - Strzelczyk Jerzy: Gótok Közép-Európában 753/V–VI

TANULMÁNYOK Jerzy Strzelczyk GÓTOK KÖZÉP-EURÓPÁBAN* Az újkori történetírás a kelet-germán1

törzsek közül a gótok iránt érdeklődik legélénkebben. Ez legalább két tényezőre vezethető vissza: egyrészt arra, hogy Európa különböző részeinek történelmében az ókorból a középkorba való átmenet időszakában, különösen az 5-8. századokban objektíve jelentős szerepet játszottak, másrészt, hogy - a korszak más germán népeivel, s különösen a szláv népekkel összevetve - kimondottan jelentős a rájuk vonatkozó forrásanyag. Ez utóbbi tényező miatt a gót az egyetlen kelet-germán nép (általában egyetlen a kisszámú germán népek között), melynek históriája lehetőséget nyújt a történésznek, hogy időben folyamatosan kutathassa azt, jóllehet egyes korszakokat alaposabban, másokat felületesebben tud csak vizsgálni. A római állam hanyatlásának korában játszott objektíve fontos szerepük, valamint a gótok egyik ágának (a Dáciában élő vizigótoknak) a Császársággal való szomszédsága, s különösen a törzs tömeges beáramlása a 4. sz. 70-es éveiben a Császárság területére - felkeltette a történetírás és az ókori irodalom érdeklődését. A longobárdok mellett (akik végsősoron nem tartoztak a germán népek keleti ágához) a népvándorláskori germán népek közül - a 6. századi források tanúsága szerint - egyedül a gótok őrizték meg ősi törzsi hagyományaik jelentős elemeit. (A longobárdok törzsi hagyománya kb. 200 évvel korábbi, mint a gótoké.) Az egész népvándorlás korabeli germán világ történetében páratlan az a * Ez a vázlat részben összefoglalja, részben folytatja a szerző itt felsorolt munkáiban található fejtegetéseket: Ooci — rzcczywistoácí i legenda, Warszawa 1984, 1. fejezet; Nowa hi — poteza с pochodzeniu Gotów, Studia Historica Slavo - Germanica 7(1978) p. 3-41; О Gotach na ziemiach polskich. Monografia nie spetnionych nadziei, Zapiski Historyczne 44(1979), 3, p. 157—167 (dot. monografii J. Czarneckiego, ld. alább, 9. jegyzet), Einige Bemerkungen zur Diskussion über die Frühgeschichte der Goten, in: Europa Slavica — Europa Orientalis. Festschrift für Herbert Ludat zum 70. Geburtstag, Berlin 1980, p. 1-29, Stan badaii nad dziejami a kulturj Gotów do chwili osiedlenia siç na terytorium rzymskim, Roczniki Historyczne 47(1981) p. 115-168; H. Wolfram könyvének bírálata (ld. alább, 5. jegyzet), Przegljd Historyczny 71(1980), 3, p. 581-586. Valamikor a lengyel tudományos életben is vitatott volt e fogalom megalapozottsága, manapság ez a téma már elavult. „Kelet-germánnak" azokat a germán törzseket nevezzük, akik a későrómai időszakban Európa középső és délkeleti területein tartózkodtak. E terminus 19. századi implikációjának kritikáját vö. R. von Uslar, Archäologische Fundgruppen und germanische Stammesgebiete vornehmlich aus der Zeit um Christi Geburt, Historisches Jahrbuch 71(1952) p. 1-36, 2. kiadás in: Zur germanischen Stammeskunde, hg. v. E. Schwarz, Darmstadt 1972, p. 146-190 (kiegészítések p. 190-201); L. Zabrocki, Wspólnoty kommunikatywne w genezie i rozwoju jezyka niemieckiego, 1. rész: Prehistoria jezyka niemieckiego, Wroclaw 1963, p. 69 al.