Századok – 1988

Történeti irodalom - Agrárgazdaság; agrártársadalom; agrárpolitika (Ism.: Sebesi Judit) 734/IV

735 TÖRTÉNETI IRODALOM gazdálkodás milyensége között hosszú ideig nem volt összhang. A szocializálás egy porosz utas módon alakult, tőke- és eszközökben szegény, kellőképpen nem piacképes mezőgazdaságot örökölt. Mindenfajta állami támogatás meghirdetése ellenére sem kaphatott a mezőgazdaság többet a nemzeti jövedelemből,' mint amennyit az ipar és más ágazatok tervszerű fejlesztése megengedett. A fellendítést az átalakulás folyamatában és elsősorban belső erők segítségével kellett végrehajtani. E folyamat az agrártermelés centralizációját és az agrártársadalom átalakulását hozta magával. Czagány László szerint 1961-ben 4202 termelőszövetkezet átlagosan 1100 hektárt birtokolt, 1981-ben már fordított arányban, 1320 termelőszövetkezet kb. 4000 hektáron gazdálkodott. A kutatók sokat foglalkoztak a parasztság társadalmi szerepével a szocializmusban. Az erősen koncentrált iparosodó mezőgazdaság közelebb hozta a falut a városhoz, a parasztságot a munkásosztályhoz. Mészáros Dezső földrajzkutató hangsúlyozta, hogy a falu ma már korántsem azonos a parasztsággal. Az általa 6 típusba sorolt falusi térségből négy iparosodó irányú. Ebből következően a parasztság társadalmilag is fölzárkózik a munkásosztályhoz, mert munkája nyomán szociális igényei is átalakulnak. Az agrárkérdés az utóbbi évek egyik legvitatottabb témája, aktualitását a jelenkori gazdasági és társadalmi fejlődés biztosítja. A Szegedi Nyomda ízléses kivitelben, szép tipográfiával állította elő a kötetet. Kötettervező Gaál Endre volt. Sebesi Judit