Századok – 1988
Figyelő - Buza János: „Ungerlein 1678”. A magyar dénár kitiltása Nürnberg pénzforgalmából 664/IV
Gedai István AZ ELSŐ MAGYAR PÉNZEK IDŐRENDI KÉRDÉSÉHEZ A magyar pénzverés kezdetéről kialakított, szinte évszázadokon keresztül változatlanul az a kép élt, hogy István királynak egyetlen pénze volt, a CNH.1 I. 1.-nek ismert STEPHANVS REX, illetve REGIA CIVITAS feliratú, 0,8 g. átlagsúlyú pénz, ami - súlyát tekintve — obulus. Ezt a tiszta képet újabb leletek eddig ismeretlen típusai, valamint már ismert típusok újabb példányai, s ezek együttesének értékelései gyökeresen megváltoztatták. Mivel István pénzverésére írásos források nincsenek, ezt a pénzverést csak a régészeti adatokból lehet rekonstruálni, amely adatok sohasem oly egyértelműek, hogy értelmezésük vita nélkül váljon mindenki által elfogadott igazsággá. A nemzetközi vita időszerűvé, a magyar kutatás számára kötelezővé tette ismereteink összefoglalását, amelyet az 1986-ban megjelent munka valósított meg.2 Kovács László megjegyzései az említett összefoglaló munkának azokat a pontjait érintik, amelyek bizonyító ereje nem egyértelmű. Az alapprobléma István király három pénztípusának - Dbg.3 1706/a, CNH. I. 7. és CNH. I. 1. — kormeghatározása. Ismétlem - és sarkítom -, nem állnak rendelkezésünkre a pénz verését elrendelő keltezett okiratok a pénz képének leírásával. Ezért vagyunk kénytelenek a régészeti forrásokhoz fordulni; egyrészt a temető-, másrészt a kincsleletekhez. Sajnos csak olyan temetőnk van, amelyben István pénzei közül kizárólag a CNH. I. 1. fordul elő. (Kivétel a rácalmási temető, amelynek egyetlen pénze 1 db. Dbg. 1706/a, s mint egyetlennek nincs összehasonlítási, viszonyítási lehetősége.) Szinte valamennyi temetőnkben van egy érem nélküli középső rész, amely körül - „gyűrűkben" - időrendi sorban találhatók a pénzek. Tény, hogy nem bizonyítható az István pénzeket is megelőző (megelőzni látszó? ) érem nélküli temetőrész évszámokban is kifejezhető kora. Bizonytalan a halotti obulus adásának kezdete, bizonytalan a pénz sírbatételének keltezése és bizonytalan a forgási ideje. Mégis figyelembe kell vermi mindezeket az adatlehetőségeket, ha mégoly bizonytalanok is, mert a sok bizonytalan, ám egy sem ellentmondó (!) adat összességében nagyobb valószínűséggel adhat számunkra elfogadható bizonyítékot. Ali. századi pénzeket tartalmazó temetők első használati ideje ugyan bizonytalan, de élesen elkülönül a 10. századi, leletekben gazdag temetőktől. Még ha a 10. század végére is keltezzük a 11. századi pénzes temetőket, akkor sem valószínű, hogy István uralkodásának elején már az egész érem 1 Réthy László: Corpus Nummorum Hungáriáé. I. Budapest. 1899. 2Gedai István: A magyar pénzverés kezdete. Budapest. 1986. 3Hermann Dannenberg: Die deutsche Münzen der sächsischen und fränkischen Kaiserzeit. Berlin. 1876.
