Századok – 1988
Figyelő - Buza János: „Ungerlein 1678”. A magyar dénár kitiltása Nürnberg pénzforgalmából 664/IV
VITA 687 2. táblázat: 4-7, 14, 16-17, 20), másutt a kihagyásokkal tarkított érmesorozatok a feltűnőek (2. táblázat: 1-2, 10-12, 18), s olyan temetők is vannak, amelyek a részben 11. századi leletanyaguk ellenére magyar veretet nem tartalmaztak (2. táblázat: 8—9, 13, 15. 19?). Mivel e jelenségek mögött a folyamatos magyar pénzverés áll, magyarázatukat a legvalószínűbben a halotti obolus-adás szubjektív gyakorlatával kísérelhetjük meg. A ma még kis számú adatból esetleg a szokás területi különbségeire is rámutathatunk. Egyes vidékeken ritkábban temettek el obolust a halottal (pl. az Ipoly mentén, vö. 2. táblázat: 4-5, 15-17), másutt viszont gyakori volt ez az eljárás, pl. Baranyában (Ellend-I - II. temető, Majs) vagy egyes temetőkben, pl. Halimba-Cseresen, Magyarhomorog-Kónyadombon, továbbá a biharkeresztes-ártánd-nagyfarkasdombi, püspökladány-eperjesvölgyi (mindkettő Hajdú-Bihar m.), Csekej (Cakajovce, Csehszl.) - Kostolné dűlői még közöletlen temetőkben. S mivel e halottas szokásban feltehetőleg a pogány mellékletadást (részben) pótló tevékenységet kell látnunk,59 talán az sem véletlen, hogy a 10. század végi központok, a keresztény térítés bázisai környékén elég gyakran magyar pénz nélküli, vagy csak kevés érmét tartalmazó temetőket tártak fel (vö. 2. táblázat: 11, 13, valamint Székesfehérvár-Maroshegy és -Rádiótelep). Mindezeket előrebocsátva térhetünk rá GI temetőtérkép elemzéseinek áttekintésére. Ezeknek az volt a célja, hogy közvetlenül a pénzek, elsősorban pedig az I. István verette pénzek földbekerülésére, közvetve pedig az utóbbiak verési idejére nyerhessen adatokat. A halimba-cseresi, fiad-kérpusztai (Somogy m.) temetők és a csanytelek-dilitori (Csongrád m.) temetőrészlet esetében elfogadható az az álláspontja, hogy az I. István veretek a király uralkodásának vége felé kerülhettek a sírba.6 0 Más temetőrészletek - Ellend-Nagygödör-és Szilfa dűlő (Baranya m.), Molnos (Nitra, Csehszl.), Pétervására (Heves m.), Jászberény-Szentpálhalom (Szolnok m.) — GI szerint is többé-kevésbé értékelhetetlenek,6 1 a közöletlen biharkeresztes-ártánd-nagyfarkasdombi temetőről írottakat pedig egyelőre nem lehet ellenőrizni (57-67.). 61/ 3 Részletesebb figyelmet két temető érdemel. A teljesen feltárt 1130 sírós Majs-Udvari rétek (Baranya m.) lelőhelyű temetőtérképén (66—67. között) az egymást követő uralkodók pénzeit tartalmazó sírok a római vezetes középrésztől sugárirányban kifelé haladva fiatalodó korú temetkezésekre utalnak. Régészeti elemzés híján nem lehet biztonságosan megállapítani I. István itt talált összes verete földbekerülésének korát. A 235., 406., 446. és 893. sír az utódok pénzeit rejtő temetkezések közelében, az 1107. és 1109. azoktól távolabb feküdt, igaz, a temető délnyugati szélén, ahol a sírok a domb meredek lejtője miatt csak rövidebb ideig települhettek mint másutt;6 2 a 148. sír pedig nagyjából egyenlő távolságra került elő a római érmés 118. és az I. László pénzes 692. sírtól. GI rámutatott, hogy e temetőben az L Béla uralkodása előtti érmék képviselik a pénzek 94%-át, s mindössze egy-egy I. Béla, Géza dux és I. s 9 Szőke 1962, 91-92; Kovács 1975, 258:11. jegyzet. 60 GI könyvének temetőtérképein néhány hiba megmaradt: vö. Kovács 1988, 86, 89-90. jegyzet. '1 GI könyvében az EUend-Nagygödör dűlői temetőtérképről lemaradt az L István érmés horizontálstratigráfiailag fontos 10. sír, s egyéb térképein is volt hiba: Kovács 1988, 87-88, 91. jegyzet. 41/a Vö. Kovács László: Régészeti jegyzetek I. László király érméinek sorrendjéhez. NK 88-89 (1989-90) előkészületben (a továbbiakban Kovács 1990), 3.á. 6 2 Kiss Attila: Baranya megye X-XI. századi sírleletei. Magyarország honfoglalás- és kora Árpád-kori temetőinek leletanyaga 1 (1983) Budapest, 190.
