Századok – 1988
Figyelő - Buza János: „Ungerlein 1678”. A magyar dénár kitiltása Nürnberg pénzforgalmából 664/IV
684 VITA 1. táblázat Díszként használt, átlyukasztott idegen pénzeket tartalmazó 10. századi, és magyar veretes 11. századi sírok a Kárpát-meder.cében Férfisírok Érmék Gyermek- ? . , fegyver sírok sírok neműek fegyverrel ^ Nyugat-Európai 22 8 13 18 2 Arab 9 3 2 3 Bizánci 6 1 2 7 1 Római - 4 11 25 6 Magyar - 2 10 6 Meghatározhatatlan 2 1 2-férfisírból sem került elő. Az adatokból úgy tűnik, hogy ez a viseleti mód elsősorban a gyermekekre vált all. században jellemzővé! A GI által említett másik érmefelhasználási eljárás, a halotti obolus-adás szokása, szintén nem a magyar pénzveréssel egyidős a Kárpát-medencében, hanem a népvándorláskorban is elteijedt gyakorlat előzte meg. A késő avarkori és a magyar hagyomány között a folyamatosság nem bizonyítható, mert a 9. századi lappangás egyelőre csak feltételezhető. Kétségtelenül csak akkor vált újra széleskörűen elteijedtté a halotti obolus-adás, amikor a meginduló magyar pénzverés következtében nagy mennyiségű érme került forgalomba,5 3 de a 10. századból mégis vannak összekötő adataink. Korábbi vélemény5 4 ellenére ugyanis nemcsak magyar érméket találtak már halotti obolus szerepben a magyar köznép temetőiben, hanem nyugat-európai, arab, bizánci és római veretek is napvilágot láttak már ily módon. Ha csak azokat a példányokat választjuk ki, amelyeket a szájüregben, vagy a halott markába szorítva temettek el, vagy az ásatok véleménye szerint obolusnak számíthatók, akkor arra a meglepő jelenségre figyelhetünk fel, hogy e pénzek többsége átlyukasztott. A római veretek esetében az átlyukasztás kora bizonytalan, hiszen a közrendű magyarok a földfelszínről már átlyukasztott példányokat is gyűjthettek, de a többi pénztípus esetében valószínű, hogy egy ideig átlyukasztott díszként forogtak magyar környezetben, s csak ezután váltak halotti obolussá. Mivel e pénzes sírok még évtizedes pontossággal sem keltezhetők, e kettős szerepük a kibocsátójuk első uralkodási évétől számítható terminus post quem événél jóval későbbi földbekerülést feltételez. Gyűjtésem 15 lelőhelyről való 16 érméje55 közül a római és a 9. századi veretek legkorábbi lehetséges földbekerülésének korát a honfoglalás évétől számítva, e halotti obolusnak tekinthető idegen pénzek terminus post quem szerinti adatsora a 895/896— 53 István Bóna: Studien zum friihawarischen Reitergrab von Szegvár. ActaArchHung 32 (1980) 90. 5'Szőke Béla: A honfoglaló és kora Árpád-kori magyarság régészeti emlékei. RégTan 1 (1962) 59, 91 (a továbbiakban Szőke 1962). 5 5 Felsorolásuk : Kovács 1988, 61. jegyzet.
