Századok – 1988
Figyelő - Buza János: „Ungerlein 1678”. A magyar dénár kitiltása Nürnberg pénzforgalmából 664/IV
VITA 681 lándzsaképének azonosságát sem ismerte el,3 7 sőt a koronázási szertartás rekonstrukciójakor magát a lándzsát is kihagyta abból.3 8 László Gyulával egyetemben úgy tekintette, hogy a dénár érmeképén nem ruhaujjból, hanem felhőkaréjok közül kinyúló kéz tartja a fegyvert, holott akkor saját gondolatmenete szerint, inkább'a LANCEA (sőt VEXILLUM) SANCTI PETRI, 39 ill. LANCEA (vagy VEXILLUM) ROMAE köriratnak kellene rajta szerepelnie, s nem a LANCEA REGIS-nek. Ráadásul elméletének alapja, az Anasztáz által történt „megerősítés" ténye és a zászlós lándzsával való lebonyolítása is kétségbevonható. Gerics József mutatta ki, „hogy a pannonhalmi alapítólevélben szereplő Anasztáz az oklevél szövegével összhangban pannonhalmi apát és nem pápai követ volt, maga az oklevél pedig nem tekinthető Szent István királlyá avatására vonatkozó dokumentumnak, mint ahogyan VII. Gergely levelei és Istvánnak Hartviktól írt életrajza sem".40 Ugyancsak a Hartvik-legenda elbeszélésével szemben foglalt állást Bertényi Iván, amikor úgy vélekedett, hogy Szent István valószínűleg a császártól kapott koronával koronáztatta meg magát. Tárgyunkban is lényeges az a megállapítása, hogy „ha az ezredforduló alkalmával ugyancsak Rómában tartózkodó császár volt is a korona küldője, e tény nem Istvánnak és országának a német császár hűbérúri fennhatósága alá kerülését jelenthette, hanem csupán annak a meglévő előjognak az elismerését jelképezhette, amely a korabeli hierarchiában a császárt a királlyal szemben megillette".4 1 Ez a megközelítés a császári lándzsaküldés tényét és hátterét is rehabilitálná,4 2 és nem volna szükség a magyar király lándzsajelvénye és a 8. század végi lateráni mozaikkép, mint a pápai eredeztetés bizonyítéka összevetésének.4 3 III. Ottó fentebb említett ólombullája is, jóllehet Rómából való, inkább a magyar lándzsajelvénynek a császártól való származtatása bizonyítéka, hiszen nem a pápa, hanem az uralkodó környezetéből, az ő okleveléről maradt ránk. 2.2. A Dbg. 1706/a. dénár hátlapjának közepét a sajátos rajzú karoling templomábrázolás foglalja el, benne RECI betűsorral. A körirat: + REGIA CIVITAS. GI ha nem is határozottan, de fenntartotta a REGIA CIVITAS körirat előképének, a REGINA CIVITAS (= Regensburg) névnek az 1004-es év előtti időre keltező szerepét (37.), ami Wolfgang Hahn legújabb kutatásai szerint nem áll: szerinte a regensburgi érmék REGINA CIVITAS köriratának RADASPONA-val való cseréje csak 1024 táján ment végbe.44 A nagyharsányi dénárok hátlapi érmeképe a két verőtő ellenére is igen hasonló. Különbséget a betűk megformálásában, a CIVITAS szókezdő С betűjének fordított helyzetében (2. verőtő), a templom rajzába foglalt betűsor tagolásában (1. verőtő RECI, 2. verőtő: 37 Györffy 1977, 155-157; vö. 8-10. jegyzet! 3 8 Györffy 1984, 763. 39 László Gyula: Géza-kori pénzverésünk kérdéseiről. ARegia 14 (1975) 276; vö. az említett magdeburgi veretek SANCTVS MAVRITIVS köriratával: 29. jegyzet! 4 0 Gerics József: Szent István királlyá avatásának körülményeiről. MűvÉrt 33 (1984) 100; uő: Über Vorbilder und Quellen der Vita Hartviciana Sancti Stephani Regis Hungáriáé. ActaAntHung 29 (1984)425-444. "Bertényi 1978, 57. 4 2 Székely 1984, 925; Szűcs Jenő: Történeti „eredet"-kérdések és nemzeti tudat. Valóság 28:3 (1985. III.) 43. 43 Györffy 1975, 287-288; uő: 1977, 156. és uo. 24.t.a. ábra. 4 4 Gert Hätz: L. Kovács, Zur Deutung der Münze mit der Umschrift LANCEA REGIS. HBN 30-32 (1976-78)407.
