Századok – 1988
Figyelő - Buza János: „Ungerlein 1678”. A magyar dénár kitiltása Nürnberg pénzforgalmából 664/IV
FIGYELŐ 673 ezek az esztendők az 1620-as évek elejére emlékeztették, amikor beteljesedett Zacharias Geizkofler jóslata: a pénz maga is kereskedelmi cikké vált, és némi túlzással inkább vele, s nem az árukkal kereskedtek.s 3 Az „Ungerlein" nürnbergi felbukkanása és kárhoztatott pénzforgalmi szerepe csak részben igazolja a fentieket. Valóban kereskedelmi cikké vált, amíg eljutott a birodalmi városba, ahol azután értékén felüli fizetési eszközként próbálták ismét felhasználni. A nyerészkedő kereskedőknek azonban aligha lehetett eredendő céljuk a magyar dénárok felvásárlása és német földre vitele, valószínűbb .az, hogy elsődleges áruközvetítői tevékenységük kísérő jelenségeként üzleteltek az „ Ungerlein" kivitelével A pénzforgalmi és a numizmatikai szempontokon kívül fontos gazdaságtörténeti adaléknak tekintem az „Ungerlein" kitiltását Nürnberg pénzforgalmából. Az 1678. évi, csak a magyar dénár kitiltását szándékozó szenátusi határozat, majd a későbbi - már más pénzekre is vonatkozó, de az „Ungerlein" ábráját még mindig közlő - végzések közvetett bizonyítékai annak, hogy a hagyományos kereskedelmi kapcsolatok Magyarország és Nürnberg között a török uralom végén és a felszabadító háború kezdetén sem szakadtak meg. Megerősíti ezt Nürnberg 1691. évi rendelete,5 4 amely csak a járvány veszélyre való tekintettel tiltotta meg a magyar áruk behozatalát, illetve a Magyarországról jövők befogadását. * A kézirat lezárása után jutott tudomásomra, hogy Nürnbergen kívül Augsburg is kitiltotta az ungerleint a pénzforgalomból 1691. március 27-én kelt végzésében: „Verschiedene Müntz—Ordnungen und Reichs—Constitutiones, so von Römischer—Cayserlicher Majestät, Churfürsten, Fürsten und Ständen, de Anno 1676 bis 1691 publiziert worden." E kiadványra Dr. Paul Arnold igazgató úr (Münzkabinett Dresden) volt szíves figyelmemet felhívni. Szívességéért ez alkalommal is köszönetet mondok. "„Was etzliche Jahr vorhero, erwehnte Geizkofler profezeyet, das ist nochmals Anno 1622. mit grossem, unschätzbaren ja unaußsprechlichen Schaden, daß ganzen Heil-Röm-Reichs, nur allzuwahr worden, und erfolget. Weil nun auch bey dieser keit, eben wiederumo mit dem Geld mehr Kauffmannschafft, als mit den Wahren getrieben wird,. . ." (Az eredeti szövegben nincs kiemelés) Leonhard-Wilibald Hofman: Alter und Neuer Miintz-Schlüßel oder Beantwort und Eröffnung CCXXII Curioser Fragen Das Müntz-Wesen betreffend. Nürnberg MDCLXXXIII. 314-315. (Stadtbibliothek Nürnberg, So lg. 1765 45). Geizkofler, mint birodalmi fillérmester, fontos szerepet játszott a tizenöt éves háború, finanszírozásában és a hadsereg ellátásában; ld. erre: Sinkovics István ésMakkai László: A tizenöt éves háború. Erdély sorsfordulatai. Magyarország története 1526-1686. 3/1. köt. Szerk.; R. Várkonyi Agnes. Magyarország története tíz kötetben. Fó'szerk.:Pach Zsigmond Pál. Akadémiai Kiadó, Budapest 1985.688-689., 699-700. 54 Stadtarchiv Nürnberg, A 6 Mandate 1691. Dez. 11. A tiltó rendelkezésben említett pestis 1690-ben ütötte fel a fejét Magyarországon s eltartott a következő év végéig. Magyarország történeti kronológiája 1526-1848. Fó'szerk.: Benda Kálmán, szerk.: Péter Katalin-Somogyi Éva. Akadémiai Kiadó, Budapest 1982. II. 515.
