Századok – 1988
Figyelő - Buza János: „Ungerlein 1678”. A magyar dénár kitiltása Nürnberg pénzforgalmából 664/IV
672 FIGYELŐ Minden valószínűség szerint Nürnberg küldöttei vétették fel a magyar dénárt is a kitiltott pénzek közé a frank, a sváb és a bajor levelező körzet 1679. évi határozatába.4 8 A későbbi nürnbergi tiltó rendelkezések szövegében már nem mindig kapott helyet a magyar dénár, azonban mint „Ungerlein" számos nyomtatványon felbukkant még; 1682 augusztusában a 27 — részben a kortársak számára ismeretlen („Unbekandte") - pénz metszett képe között a 13., 1684 szeptemberében 40 pénz között a 24., 1685 júliusában 51 veret ábráján belül a 35., ugyanezen esztendőben a későbbi rendelet 55 metszete között a 39., s végül — a teljesség igénye nélkül - az 1688. évi 72 veretet ábrázoló határozaton az 56. helyet foglalta el.49 Ezeken a szenátusi végzéseken az 1678. és az 1679. évi határozatokétól eltérő éremképű dénár látható. Szintén körmöci veretet mintáztak meg rajtuk, évszáma 16/3, s a Huszár No. 1507 sorszám alatt katalogizált50 dénár változatainak egyike lehetett a mintája. Merő véletlen-e, hogy ezt a típust ismételték meg többször? — erre a kérdésre nem lehet egyértelmű igennel, vagy nemmel válaszolni. Az azonban tény, hogy a körmöci verdében éppen 1673-ban lendült fel ismét a dénárverés, mint fentebb láttuk, hosszú évek után ekkor lépte át először a milliós határt. A nagy szám ellenére a többi veret mennyiségéhez, kiváltképpen értékükhöz viszonyítva a dénárverés igen szerény helyet foglalt el a körmöci verdében készült pénzek között. Nyolc Habsburg-házi verdén belül Körmöcbánya csaknem 38%-os részesedésével magasan az élen állt, de krajcárértékű forintokra átszámítva az ott vert pénzek értékét, azt láthatjuk, hogy az 1659-1680 között készült több mint 11 millió dénár a verde pénzverésének még 0,1%-át sem érte el.5 1 Az 1673-tól milliós nagyságrendű dénárverés mindezek ellenére elég jelentős volt ahhoz, hogy a spekulációs tevékenységet meg nem vető kereskedők halásszanak vele a második, vagy kisebb „Kipper-Zeit" zavarosában.5 2 Az „Ungerlein" egyike volt azoknak a krajcárvereteknél kisebb értékű váltópénzeknek, amelyeket - kihasználva Nürnberg környéki ismeretlenségüket - krajcárként lehetett bedobni a pénzforgalomba. Ahhoz azonban, hogy ezt meg lehessen tenni, megfelelő táptalajra volt szükség. Az 1670-es évek második felében és az 1680-as években Nürnbergben adottak voltak azok a feltételek, amelyeket a nyerészkedők kihasználhattak, erről tanúskodnak a csekély értékű pénzeket kitiltó rendeletek, s rajtuk a magyar dénár többször közölt képe; ezt bizonyítja továbbá az is, hogy az 1680-as években sokasodó nemkívánatos pénzek között az „Ungerlein" egyre hátrább szorult. A kortárs pénzbecsőrt 4 " „Im übrigen last man es auch wegen der doppelt- und einfachen Polnischen Groschen und anderen ausländischen halben Batzen, Albus, Kreutzern, Dreyern und so genannten Ungerlein, bey denen mehrmals ausgegangen so General- und als Special-Müntz-Mandaten, und darinn begriffenen Verbott, noch allerdings bewerden. Datum inn deß Heyl. Reichs Stadt Nürnberg, bey nach fiirwährenden Müntz-Probations-Convent. den 22;12. Decembr. 1679." Einblattdruck, amely 36 pénz - főként Guldiner - elő- és hátlapját ábrázolja. Az idézetet Prof. Dr. Wolfgang von Stromer családi gyűjteményének példánya nyomán közlöm. E dátummal 4 rendeletet adtak ki, 3 megtalálható Hirsch fentebb említett forrásgyűjteményében, de az itt - csak részben - idézett Einblattdruckot nem vette fel. "'Stadtarchiv Nürnberg, A 6 Mandate: 1682. Aug. 27., 1684. Sept. 27., 1685. Jul. 23., 1685. Dez. 23., 1688. Mai 2. 5 0 Huszár: Münzkatalog . . . 228. 51 Holzmair: 54. 53Friedrich Schrötter: Das deutsche Heckenmünzwesen im letzten Viertel des 17. Jahrhunderts. Deutsches Jahrbuch für Numismatik. 1938. 41., et passim.
