Századok – 1988
Közlemények - Jeszenszky Géza: A dunai államszövetség eszméje Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban az I. világháború alatt 648/IV
662 JESZENSZKY GËZA vámokat névleges szinten kell megállapítani, s az ún. utódállamok egész térségében fönn kell tartani a tranzitforgalom teljes szabadságát és korlátozásmentességét. Még többet mondott azonban, hogy a felosztási javaslatot a következő gondolatokkal zárta: E jelentés szerzőinek fejében fokozatosan néhány konklúzió alakult ki, [...]» végül kiderült, hogy az egész csoport osztja ezt a felfogást. A Bizottság kénytelen megállapítani, hogy a javasolt határok nem alkalmasok arra, hogy szuverén államok nemzetközi határai legyenek. Lehetetlennek bizonyult olyan határokat találni, amelyek egyszerre lennének igazságosak és praktikusak. Jó példa a jövendő igazságtalanságra, hogy a csehszlovák állam területének és lakosságának egyharmada idegen nemzetiségű lesz. Ugyanilyen igazságtalan, hogy a magyarok egynegyede idegen uralom alá kerül. De ha megkíséreljük, hogy a határ jobban kövesse az etnikai válaszvonalat, úgy képtelenek leszünk a nemzetközi határral szemben támasztott gyakorlati igényeknek megfelelni. Természetesen e nehézségek zöme megoldódna, ha e határoknak nem független nemzeteket, hanem egy szövetségi állam alkotórészeit kellene elválasztaniuk. Kívánatos az adatoknak e szempont alapján történő felülvizsgálata.5 * Ez volt a föderális megoldás melletti utolsó amerikai kiállás. Mindenki előtt jól ismert, hogyan szálltak füstbe a békével kapcsolatos szép remények.5 9 Az elvakult nacionalizmus alapján létrejött békerendezés következményei sokkal rosszabbnak bizonyultak, mint Amery vagy mások legpesszimisztikusabb jóslataikban előrevetítették. „Mindegyik új államban felülkerekedett egyfajta szűklátókörű hivatalos nacionalizmus," és a nemzeti, vallási és politikai kisebbségekkel szemben követett elnyomó politika állandó belső és külső feszültségekhez és konfliktusokhoz vezetett. „Az általános és kölcsönös ellenségeskedés állapota jó lehetőségeket teremtett a béke aláaknázására törekvő nagyhatalmak számára."6 0 Ahelyett, hogy tudatára ébredtek volna közös érdekeiknek, „a modern államoknak ezek a kicsiny és labilis karikatúrái"61 nagyhatalmi támogatókra vadásztak az új rend fenntartása vagy megdöntése érdekében. A brit és amerikai kezdeményezések, francia elképzelések és döntések nyomán létrejött szép új világ két évtizedes fönnállás után, a náci Németország brutális fellépése és a nyugati védnökök visszavonulása következtében éppúgy összeomlott, mint előde, az Osztrák-Magyar Monarchia, de a tévedéseket drágábban kellett megfizetni. * Utólagos bölcsességgel könnyű kimondani, hogy Közép-Európa számára a föderális megoldás olyan alternatíva volt, ami a térség összes népe számára sok előnnyel járt volna. Kései elégtétel ez annak a Jászi Oszkárnak, aki az 1918-as összeomlás küszöbén megjelent 5*Charles Seymour: Epitome of Reports on Just and Practical Boundaries Within Austria-Hungary for Czecho-Slovaks, Jugo-Slavs, Rumanians, Poles, Ruthenians, Magyars. Dátum nélkül [1918 vége körül]. NA, RG 256. Inquiry Doc. 514. S'A közép-európai békerendezés legújabb és legalaposabb tárgyalása Bela K. Király, Peter Pastor és Ivan Sanders ed.: Essays on World War I: Total War and Peacemaking, A Case Study on Trianon. New York, 1982, ill. Ormos Mária: Padovától Trianonig 1918-1920. Bp., 1983. *°H. és С. Seton-Watson, 1982. 435. 6'F. H. Hinsley: Power and the Pursuit of Peace. Theory and Practice in the History of Relations between States. Cambridge, 1963. 282.
