Századok – 1988

Tanulmányok - Székely György: Egy elfeledett rettegés: a második tatárjárás a magyar történeti hagyományokban és az egyetemes összefüggésekben 52/I–III

60 SZÉKELY GYÖRGY pápaságot, amikor Fülöp fermoi püspököt Magyarországra küldte. A legátus 1279 elején Budára érkezett, ahol előterjesztette tárgyalási igényeit. Az ott tartott előtárgyaláson két kun vezér, Uzur és Tolon is részt vett, és egyezkedési hajlandóságot mutatott. Június 13-ára Tétényben — talán a római tábor magas falromjai védelmében — országgyűlésen vitatták meg a király, a főpapok, Máté nádorral az élen a főurak, a nemesek, Alpra, Uzur és más kun vezérek a kunok és a király bírált magatartását. A tárgyalási eredmény ellentmondásos: a pápai legátus és a kun környezet egyaránt ért el engedményt Kun Lászlótól. így nem kelthetett közmegelégedést a kun kérdés magyar közjogi szabályozása a két 1279-i törvényben.8 A kunok helyzetére, fejlődésük és az államhoz való viszonyuk ellentmondásos állapotára fényt vet az 1279-ben kiadott kiváltságoló oklevél (constitutio). Igazságügyi téren önkormányzatot élveztek: törzsi (nemzetségi) bíráikat maguk választották, s ennek jelenlétében ítélkezett a kunok főbírájává tett nádor, sőt fellebbviteli ügyekben a király­nak is meg kellett hallgatnia döntés előtt a törzsi (nemzetségi) bírót. Az oklevélbeli szabályozás maga is mutatja a még élő nemzetségi elemet, szervezetet (generatio), és a nagyobb egység ágait (gradus, linea), de a már meglévő társadalmi, illetve rendi különbsé­get (domini et nobiles de Comanis; modo et qualitate. . . sive statu), ami a felgyorsult differenciálódás következménye. De az addigi nemzetségi előkelők (bej, bij) amúgy is úrnak számítottak. Már áttértek a kereszténységre, de ehhez való hűségüket kétségbe vonták, amennyiben ellenőrzésére inkvizíciót rendeltek. Sátrakhoz és nemezjurtákhoz kötődő életmódjuk eleve elkülönítette őket a régibb keresztény magyarok állandó házakban élésétől. A régi, kipcsak eredetű szervezet tudomásulvételét, de egyúttal korlá­tozó, visszatartó tényezőként alkalmazását mutatja, hogy Kun László 1279-ben a kunok 7 törzséből (nemzetségéből) 7 túszt tartott nem meghatározott időre (alkalmas pillanatig). Csak a későbbi településfejlődésük régészeti hagyatéka sejteti, hogy az vezetett át szer­vesebben az új társadalomba. Az 1971 óta Karcag-Orgondaszentmiklóson feltárt bei­telkek, kör alaprajzú épület maradványai alapján tételezhetjük fel a nyári használatú, szilárd alapra helyezett nemezsátor (jurta) átvezető szerepét. A nyugati foglyok segít­hették volna a kunokat a földművelésre rávezetésben, és így gyorsulhatott volna beillesz­kedésük, csakhogy a pápai legátus kívánságára IV. László elvétette tőlük a keresztény (nyugati és hazai) foglyokat, s csak nem keresztény külföldi foglyaikat tarthatták meg. Ugyanakkor el kellett volna hagyniok nemezsátraikat, és szilárd házakba költözniök, ami ellentmondott életformájuknak.9 8Szalay József-Baróti Lajos: A Magyar Nemzet Története L k. 331-333.// Györffy György: A kunok feudalizálódása, 255.; Györffy György: Budapest története az Árpád-korban (Gerevich László szerk.: Budapest története az őskortól az Árpád-kor végéig = Gerevich László főszerk.r Budapest Története I. Bp. 1973) 318-319.,Pálóczi Horváth András: A kunok feudalizálódása és a régészet, 94.; Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza H-K, 62, 251, 192, 527, 529. 'Diplomata qua olim collegit Daniel Comides. . . Tom. III. (N. M. Fol. Lat. 2220. 3. köt.) 136-138.; Constitutio de Cumanis (Stephanus Endlicher: Rerum Hungaricarum Monumenta Arpa­diana. S. Galli, 1849.) 561.; Erdélyi László: Magyar történelem 1. (Budapest) 245.; Seres Pétemé: Jász-Nagykun-Szolnok megye kialakítása (Szolnok, 1975) 4.; Györffy György: A kunok feudalizá­lódása 248, 250, 255.; Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza H-K 527, 529.; Liviit P. Marcu: Système normatif des peuples migrateurs sur le territoire de la Roumanie (IIIe—XIIIe siècles) (Nouvelles Études d'Histoire. Publiées à l'occasion du XIVe Congrès des Sciences

Next

/
Thumbnails
Contents