Századok – 1988
Közlemények - Monok István: Cseffei László 1592–1662 622/IV
CSEFFEI LÁSZLÓ 1592-1662 637 A gazdálkodási mód, a kikötők nagyságának s a hadak állapotának leírása mellett odafigyel a szokásokra is, amelyek az egyes udvarokban divatoztak. A francia királynő és a hercegnő fogadásáról megemlékezve írja: „ez estve, úgy mint szerdán sötítben az királyné asszonnyal lettünk szemben gyertya világoknál. Ü köztük az szokás; az infantissával is úgy voltunk." Az erdélyi ember számára ritkaságszámba menő látványokat több levelében is említ: „Angliában két strucc madarat láttam, és egy kazuar nevű indiai szárnyatlan nagy madarat. Az indiai tyúkhoz az nyaka hasonlik, fekete, igyenesen ha felhuzálkodik lehet annyi mint én, jóllehet az struccnál sokkal kisebb. Az strucc azmint az kípe szinte olyan." (Tudniillik egy képet is küldött róla anyjának.) „Itt esmét Parisban láttam egy vajutt elefántot gyermekdedet, azt is az angliai király küldötte/ide" Cseffei olvasmány-műveltségének dokumentumai csak kis részben köthetők közvetlen módon a peregrinációhoz. Leveleiben megemlékezik néha könyvek küldéséről, mégis olvasmányairól egy későbbi vásárlási jegyzék árul el többet. Robert Fludd (1574-1637) angol fizikus és csillagász egy művét európai körútjáról küldte haza,102 ám csak annyit tudunk meg a levélből a szerző nevén kívül, hogy a mű négykötetes. Ennek alapján helyesnek tartjuk Binder Pál feloldását.103 Ezen kívül küldött mappát Monostorszegi Kún Istvánnak,10 4 a maga számára pedig egy „Atlas minor-'Ч,10 5 és más könyveket, amelyekről nem mond közelebbit.10 6 Possessor-bejegyzésből tudunk arról, hogy megvolt neki Baptista Mantuanus (1448-1516) padovai professzor Consilia medica, Lyon, 1558 című könyve is,107 amelybe beírta: „Liber Ladislai Cseffey Emtus fl. 1. az társát elszolgálták". 1657-ben megvásárolta Kamuthi Farkasné Jászberényi Zsófiától a férjétől reá maradt könyvek közül a következőket:10 8 1. Aemilii Dusi de conservanda valetudine, kicsiny fekete könyv10 9 2. Pitacer (? ) fekete könyv írott mind11 0 102 Kovács-Kulcsár 1969. 98-99. 103 Binder 1976. 189.; Robert Fludd: Opera, utriusque cosmi majoris et minoris, metaphysica, physica, atque technica história. I-IV. Oppenheim, 1617-1619. 104 Kovács Sándor Iván, It 1979. 316-318. 105 Kovács-Kulcsár 1969. 98-99.; a könyv talán Gerhard Mercator (1512-1594) atlasza (Antwerpen, 1595) 1 06 Kovács-Kulcsár 1969. 98-99. 101 Dankanits Ádám: XVI. századi olvasmányok. Bukarest, 1974. 104.; Binder 1976. 72., 188. 108 Köblös Zoltán, Erdélyi Múzeum, 1907. 135.; A magyar könyvkultúra múltjából. Iványi Béla cikkei és anyaggyűjtése. Sajtó alá rend. Herner János, Monok István. Bp. 1983. (Adattár XVI-XVII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez. 11.) 309. 109 Dusus, Aemilius: De tuenda valetudine, Taurini, 1582, in 8. A „tueor" a „conservo" közhasználatú szinonimája. 110 Az olvasat bizonytalan, azért elvileg három személy is szóba jöhet az azonosításkor: Bartholomaeus Pitiscus (1561-1613) a nürnbergi református prédikátor; Johann Pitiscus (1540-1598) a wittenbergi evangélikus prédikátor, de leginkább Peter Pitatus (XVI. század) a veronai matematikus, csillagász. Azért valószínűbb ez utóbbi, mert Iványi Béla a tételt „Pitaur"-ként írta le (vö. a 108. jegyzetben említett hellyel), s mert Cseffei a Kamuthi-hagyatékból a csillagászati, orvosi, matematikai könyveket vette meg. Pitatusnak hat művéről tudunk, s valamennyi e tárgykörben íródott. Nem meghatározható, hogy melyik volt ezek közül a vásárlás tárgya.
