Századok – 1988
Közlemények - Monok István: Cseffei László 1592–1662 622/IV
626 MONOK ISTVÁN Cseffei anyagi helyzetének felmérésekor bizonyosan nem felesleges, ha sorra vesszük az egyes birtokrészeket, s azután próbálunk következtetésekre jutni. Kolozs vármegyében Berenden volt 11 házhelynyi birtoka. Ezt Cseffei János kapta Báthori Istvántól, de nem tudjuk kinek a terhére. Az 1610-es években mindenesetre eredményesen perelhették tőle, mert anyjának írt egyik levelében (dátum nélküli töredék) azt írja, hogy ha elveszik az ottani telkeket, legalább négy házhelynyit hagyjanak meg, s anyja ehhez ragaszkodjon.2 3 Szilágy vármegyében Szamosújlakon, Köődön, Kelenczén, Domoszlón, Alsó- és Felső-Szoporon, Kémesen és Hidvégen voltak jószágai amikor meghalt (Petki Mór szerint ez 1667-ben történt, ami vagy nyomdahiba, vagy tévedés, mert 1662 vége felé halhatott meg).2 4 Cseffei Jánosnak ezek közül Kémesen volt egy teleknyi birtokrésze, az tehát innét kerülhetett az unokához. A többi helyen nem ismerjük sem a birtok nagyságát, sem azt, hogy hogyan kerültek Cseffei Lászlóhoz.2 5 Legrészletesebben a Szolnok-Doboka vármegyei birtokokat ismerjük, s ismertetjük: Aranyosszentmiklós: 1649-ben birtokos, valószínűleg ő szerezte.26 Czente: 1599-ben nagyapjáé volt itt 14 és fél jobbágytelek, amit a két fiú és a feleség (Valkay Erzsébet) örökölt. 1649-ben tehát ennek legkevesebb egyharmadát bírhatta Cseffei László, s ezt említik 1655-ben is.27 Erdőszombattelke: 1599-ben Cseffei János birtokos. 1604-ben Basta, az hivén, hogy Cseffei István fiúörökös nélkül halt meg, elvette itteni birtokát, de Tomori Anna tisztázta a helyzetet, s visszakapta a telkeket. E birtoklásban Bethlen megerősítette 1627-ben, mondván, hogy azt Cseffei János Báthori Istvántól kapta. Itteni birtokosságára 1649-ből van még adatunk.28 (Úgy tűnik, hogy Cseffei László, mielőtt 1627-ben Bethlen Péter után indult volna, biztosította birtokait, mert Noszolyról is van adat arra nézve, hogy az indulás előtti hónapokban Bethlen Gábor oklevelet állított ki a Cseffei-birtokokról.) Esztény: Tötöri János birtoka volt, történetét a fentiekben végigkísértük (Tötöri Jánosé, zálogban Tomori Annáé, innen Cseffei Lászlóé, majd Keczeli András foglalása után Belényesi Ferencé lett).5 9 Kisdevecser: Cseffei János szerzeménye, István fia a harmadát örökölte, de 1604-ben Basta elvette. Innen ugyanaz a történet, mint Erdőszombattelkén.3 0 2 3 Cse/7ei-levelek, töredék. 24 Ha 1662-ben nem halt volna meg, nem valószínű, hogy Keczeli András elfoglalja birtokait. Lásd a Szolnok-Doboka vármegyei birtokokhoz tartozó jegyzeteket. 55 Petki 1903. 283-284. Nagyapjának Újlakon is voltak birtokai, de ezt felesége, Valkay Erzsébet örökölte. Cseffei 1639 körül pereskedett értük, de Pettki Farkas Lázárfalvárói 1639. november 31-én írt levelében megkérte arra, hogy hagyjon fel a perrel, mert az ő sógoráé lett a kérdéses birtok (lásd a Cre/jfeí-levelek közt). 5 ' Kádár József: Szolnok-Doboka vármegye monographiája. I-VII. Deés, 1900-1905 (a továbbiakban: Kádár I-VII. 1900-1905) II. 53. 11 Kádár II. 1900. 508-509. " Kádár Ul. 1900.417. 19 Kádár III. 1900. 424-425. és egy levéltöredék a Cíe//eí-levelek közt. "Kádár III. 294-295.
