Századok – 1988

Tanulmányok - Ember Győző: Báró Buccow Erdélyben és az osztrák államtanács (1761–1764) 577/IV

602 EMBER GYÖZÖ legtökéletesebb rendszer keresztülvitelét is lehetetlenné teszi. Rendszerének alapelvei jók, az államtanács véleménye is ez volt. Erdélynek nincs olyan különleges alkotmánya, amellyel a rendszer ellenkeznék, ezt kimutatni a kancellária nem tudja. Bethlen arra is hivatkozik, hogy az adózók száma 1754-től 1762-ig 10 000-rel növekedett. Ez a növekedés nem mondható rendkívül kedvezőnek, és nem írható az adórendszer javára. Ezzel szemben a bevetett területek nem növekedtek, az állatok száma nem emelkedett, ami viszont, miként a rendek is hangoztatják, a túlságosan magas adó rovására írható. Bethlen a kivándorlást egyszer az új adórendszernek, máskor a határőrség felállításának tulajdonítja, de bizonyítékai nincsenek. Éppilyen joggal lehet a földesurak kemény bánásmódjával magyarázni. Stupanra hárult a feladat, hogy Buccow előterjesztéséről véleményt formáljon, és a Buccow és Bethlen közötti ellenségessé fajult nézeteltérésben igazságot tegyen. Először pontokba foglalta a Bethlen által emelt fontosabb vádakat, Buccow azokra adott válaszait, hozzájuk fűzve a maga véleményét. 1. Bethlen szerint az 1754-i adórendszer alapján az adó minden évben rendesen befolyt, a népesség növekedett. Buccow új adórendszere ideális munka, a gyakorlatban azonban csak zavart okozott, kivándorlásra vezetett, amellett a kivetett összeg sem folyt be. Buccow szerint rendszerének alapelveit az államtanács és őfelsége jóváhagyta. Az emigráció oka a földesurak kemény bánásmódja. Az adó befolyt volna, ha nem támasztanak annyi akadályt. Stupan szerint mindkét rendszeren változtatni kell, és a kettőből egyet csinálni. 2. Buccow szerint a quaestio quomodo-t nagy tervezetében és különböző jelentéseiben részletesen kifejtette. Stupan ezt elismerte, de megjegyezte, hogy a kivitelben nem járt el rendszeresen, az ügyet félbenhagyta. 3-4. Buccow szerint a székely határőrség felállításához az országgyűlés összehívása nem volt szükséges, amint azt Bethlen állítja. A felállítást a körülmények siettették. Stupan szerint Buccow a székelyek alkotmányáról csak utólag tájékozódott. Abban azonban igaza van, hogy a kancellária a tervet minden áron meg akarta hiúsítani. 5. A zavarok és az emigráció Buccow szerint csak a kancellár beállításában olyan borzasztóak. Stupan szerint is úgy van. A fentiek alapján Stupan kísérletet tett összefoglalni azt, ami ebben az ügyben történt. Azzal a megállapítással kezdte, hogy nagyon nehéz tisztán látni, mert a történteket mindkét fél másképpen adja elő, és másképpen értelmezi. Mint biztos következtetést lehet megállapítani, hogy Buccow a jó rend korlátait sokszorosan átlépte, és túl sokat vállalt magára, és merészelt önhatalmúlag végrehajtani. Mégis elvitathatatlanul nagy szolgálatot tett azáltal, hogy Erdélyben a fontos határőrség felállítását javasolta, és őfelsége tudomására hozta, hogy a székelyek saját törvényeik alapján, mindenkor és kivétel nélkül kötelesek katonai szolgálatot teljesíteni, az uralkodó által megállapított feltételek szerint, nem jelentéktelen engedmények fejében. Ez talán örökre rejtve maradt volna, mert sem a gubernium, sem az udvari kancellária nem tett említést róla, holott az ország törvényeit nekik ismerniök kellett volna.