Századok – 1988

Tanulmányok - Ember Győző: Báró Buccow Erdélyben és az osztrák államtanács (1761–1764) 577/IV

596 EMBER GYÖZÖ A bizottság jegyzőkönyve azután az államtanács elé került véleményezés végett. Borié azzal kezdte vótumát, hogy egy egész tartomány és a kincstár jó- vagy rosszlétének a megalapozásáról van szó. Buccow egész tervezete arra épül, hogy az általa kidolgozott adórendszer megvalósul. Bethlen azonban közölte, ki fogja mutatni, hogy megvalósíthatatlan in re et modo. Buccownak az a feltevése, hogy a Lipót-diploma a nemesi adómentességet megszüntette, téves. Ezt Borié is megállapította a szövegek vizsgálatából. - Mindezt azért említi, mert kitűnik, hogy a kérdés még nem i tisztázott, az ügyet még nem lehet elintézettnek tekinteni. Alapos megfontolásra van szükség. Az uralkodói szolgálat ellen lenne, és beláthatatlan következményekkel járna, ha valamit elsietnének, mert ilyen módon a legjobb után kapva a már meglévő jót elveszíthetnék. Buccow és Bethlen előterjesztésein haladva végig, azok egyes pontjaihoz fűzött észrevételeket. A rendek szerepét az országgyűlés által megszavazott adó elosztásában (repartitio) nem kell bolygatni, mivel a repartitio módosítását az uralkodóra bízták. Az országgyűlés szerepére az adómegajánlásra vonatkozólag ellenben nem fogadható el az erdélyi udvari kancelláriának az az álláspontja, hogy az adót, habár csak formailag, minden országgyűlésen meg kell ajánlani. Ez eddig nem volt így, és a rendek nem is kérték. Részletesen foglalkozott Borié azzal a kérdéssel, hogy a királyi tábla elnöke a Lipót-diplomának megfelelően csak katolikus személy lehet. Amennyire szükséges, írta, hogy a nem katolikusok megtarthassák azt, amihez joguk van, anyira szükséges, hogy annál többet ne kapjanak. Véleménye szerint a vallásos indulatok mindenkinél a legerősebbek, és aszerint ítéli meg a nem katolikusokat is. — A jogszolgáltatás ügyét éppen most fogja rendezni a királyi tábla és a tartományi kancellár. Az utóbbi (Bruckenthal) lutheránus. Veszedelmes lenne ezt az igen fontos rendezést nem katolikus személyek kezén hagyni. — Behatóan tárgyalta Borié azt a kérdést is, hogy személy szerint ki legyen a királyi tábla elnöke. (Az állás üres volt. Az ítélőmester gróf Nemessel szemben gróf Mikest tartotta a legalkalmasabbnak.) Nem értett egyet Borié Buccownak azzal a javaslatával, hogy a másik két nemzettel együtt a szászok is vegyenek részt egyes országos tisztségekre történő jelölésben az uralkodói kinevezésre. Nem tartotta indokoltnak Buccow ellenséges érzületét a magyar és a székely nemzettel szemben. 100 000 forintos alapot szavaztak meg az utak és a folyók gondozására, a kereskedelem fejlesztésére. Ennek kezelését a guberniumra bízták, kereskedelmi bizottságot szerveztek. Csak azt kötötték ki, hogy jogaik sértetlenek maradjanak. Borié ebben nem látott semmi kivetni valót. Állítólagos rosszakaratuk az uralkodóval szemben csak abban nyilvánult meg, hogy a kereskedelmi bizottság elnökéül nem Buccowot javasolták. Ezt azonban nem lehet tőlük rossznéven venni, mivel az alkotmány értelmében a katonai parancsnoknak az internumhoz és a politicumhoz semmi köze. A szász nemzet Buccowot ajánlotta a bizottság elnökéül. Ezen kívül úgyszólván semmiben sem nyilvánított véleményt. Mivel a szászok ismerik Buccownak velük szembeni erős jóindulatát, nem lehet tudni, hogy ezért, avagy csupán az udvar iránti hűségből cselekedtek így.