Századok – 1988
Tanulmányok - Ember Győző: Báró Buccow Erdélyben és az osztrák államtanács (1761–1764) 577/IV
580 EMBER GYÖZÖ legösszeférhetetlenebb természetű egyének egyike volt. ő azokat, kiket hívei közé számlált, a felszínleg őszinte és pajtáskodó katona társalgási modor kegyében részeltette, de valamint e kitüntetés a legváltozóbb szeszélynek volt alávetve, azonképpen az említett körön kívül a vitéz tábornok se egyén, se tárgy közt különbséget nem tett. A hon törvényei, a közigazgatás szabályai, a kormányszék ügyrendje, a kormánytanácsot alkotó főhivatalnokok véleménye, előtte egyaránt gyűlöletesek voltak, mihelyt bennök határtalan dicsszomjának s oktalan szeszélye által igazgatott akaratának akadályára talált. - A kormányszéki ügyrend, törvény és több százados gyakorlat folytán, tisztán testületi (collegialis) volt. Buccow ennek ellenére nem egy tárgyat vont el a kormányszék tárgyalása elől s intézkedett elnökileg, és mégis a kormányszék neve alatt, ha a tárgy sürgős volta, vagy valamely más ok a rendkívüli tárgyalást javasolták ... A mondottakon kívül volt a tábornoknak még egy hibája, mely árnyékát az elősoroltaknál messzebbre vetette, ő nyilatkozataiban és életmódjában a szabadszelleműre, a vallástalanra játszotta magát, sőt a legszigorúbb böjtnapokat sem tartotta meg." I.m. 21-22. Az erdélyi utódok ítéletéből következtethetünk az egykorú elődök véleményére is. * Tanulmányomat két részre osztottam. Az elsőben Buccow kormányzati tevékenységéről lesz szó. Már parancsnoki minőségében sem elégedett meg azzal, hogy Erdélynek csak katonai ügyeivel foglalkozzék. Érdeklődése Erdély minden kérdésére és ügyére kiterjedt. Erre azután a jogot is megszerezte, amikor 1762-ben Erdélynek nemcsak katonai parancsnoka, hanem egyben kormányzója is lett. Munkám első részében, amelynek „Erdély kormányzata" alcímet adtam, Buccow kormányzói és parancsnoki tevékenységével foglalkoztam. Munkám második része „Az erdélyi határőrség" alcímet kapta. A határőrség megszervezése tulajdonképpen kormányzati tevékenységnek is tekinthető lenne, a polgári és a katonai kormányzat egyik egymással érintkező területének. Annak, hogy a kormányzatból kiszakítva tárgyalom, két oka van. Az egyik az, hogy az erdélyi határőrség megszervezésére Buccow az uralkodótól a parancsnoki és a kormányzói megbízatáson kívül külön utasítást is kapott, sőt továbbit is kellett volna kérnie és kapnia. E további, a szervezés módjára vonatkozó utasítás megszerzését Buccow elmulasztotta. Bukásának tulajdonképpen ez lett az okat. Az uralkodó a határőrség szervezését Buccowtól elvette, és más személyre, illetve személyekre bízta. Ugyanakkor Erdély katonai parancsnokának és kormányzójának meghagyta. A határőrségi szervezés bukásának foltját azonban ezzel nem tudta eltüntetni homlokáról. Ki tudja, nem ez lett-e oka viszonylag korai halálának? Ez a magyarázata, hogy külön részben tárgyalom a határőrség szervezését. Mind a két részen belül újabb két részt különböztetek meg. Az egyik az általam írt szövegeket tartalmazza, a másik a szövegekhez írt, általában német nyelvű jegyzeteket, valamint a szövegekhez felhasznált tanácsi iratoknak az irattári jelzeteit. Mrnd a jegyzetekre, mind pedig az irattári jelzetekre a szövegekben 1-gyei kezdődően növekvő azonos sorrendben haladó arab számok utalnak.
