Századok – 1988
Tanulmányok - Ember Győző: Báró Buccow Erdélyben és az osztrák államtanács (1761–1764) 577/IV
Ember Győző BÁRÓ BUCCOW ERDÉLYBEN ÉS AZ OSZTRÁK ÁLLAMTANÁCS 1761-1764 Bevezetés Tanulmányomnak, amely egy nagyobb munkának kicsiny része, azt a hangzatos címet is adhattam volna, hogy Báró Buccow tündöklése és bukása Erdélyben 1761 és 1764 között. De nem adtam, mert becsaptam volna az olvasót. Ugyanis sohasem foglalkoztam sem Erdélynek, sem Buccownak a történetével. Nagyobb munkámnak tárgya az osztrák államtanács magyarországi politikája 1761 és 1768 között. A belőle kiemelt résznek tárgya pedig az osztrák államtanács Erdéllyel és Buccowval kapcsolatos politikája a jelzett években. Az osztrák államtanács (Der österreichische Staatsrat) véleménye Magyarországról, a magyar kérdésekről és ügyekről a tárgya munkámnak, nem pedig azoké a kérdéseké és ügyeké, amelyekről a tanács tagjai az uralkodó számára javaslatot tettek, tanácsot adtak. Természetes, hogy a tanács javaslataiból a véleményezett kérdések és ügyek tárgyára is derül fény, de nem amennyi egyéb források használatát feleslegessé tenné. Buccowról is sok mindent megtudunk az államtanács irataiból, de erdélyi szereplésének teljes tisztázásához más források is szükségesek. Azt azonban nyugodtan állíthatom, hogy a legfontosabb adatokat az államtanácsnak a bécsi Haus-, Hof- és Staatsarchivnak az őrizetében volt iratai tartalmazták. Azért mondom ezt múlt időben, mert a tanácsi iratok legértékesebb állaga, amely a.tagok által írt vótumokat tartalmazta, nagyobb részében 1945-ben megsemmisült. — Az általam az 1761-68. évi magyar vonatkozású iratok egy részéről 1933/34-ben készített másolatok és kivonatok megmaradtak. Közéjük tartoznak a Buccowra vonatkozók is, amelyek legfontosabb részét tanulmányom tartalmazza. Az államtanács megszervezésének gondolata gróf, majd később herceg Kaunitz Vencel államkancellártól származott, ő választotta ki a tanács tagjait is. A 6 tag közül 3 államminiszteri, 3 pedig államtanácsosi címet viselt. Kaunitzon kívül gróf Daun Lipót és gróf Haugwitz Frigyes Vilmos volt államminiszter, államtanácsosok pedig gróf Blümegen Henrik, báró Borié Egyed és báró Stupan Antal. Az államtanács az uralkodó tanácsadó testülete lett az egész monarchia, beleértve Magyarországot is, belügyeiben. A külügyek nem tartoztak hatáskörébe, azokat Kaunitz mint államkancellár a maga számára tartotta fenn. Ő volt az egyetlen tagja a tanácsnák, aki a tanácsi tagságon kívül más hivatalt is viselhetett, államkancellár volt. E kancelláriához az uralkodóház, az udvar, valamint a külkapcsolatok ügyei tartoztak. Kaunitz de facto elnöke volt az államtanácsnak, de jure azonban ezt a címet nem viselte. (Bővebben az államtanács kezdeteiről 1. Magyarország és az államtanács első tagjai című tanulmányomat. Századok, 1935. Pótfüzet.) »
