Századok – 1988
Tanulmányok - Tóth Sándor László: Az etelközi magyar–besenyő háború 541/IV
AZ ETELKÖZI MAGYAR -BESENYŐ HÁBORÚ 571 számított. Ugyanakkor, mivel a 850-es évek második telében jutott a künde méltóságra, a besenyő háború táján igencsak közel volt ahhoz, hogy betöltse a talán neki is engedélyezett negyvenéves uralkodási időt. A súlyos magyar veszteségek az alattvalók számára bizonyították, hogy Álmos már nem tudja megfelelően tartani a kapcsolatot az égiekkel".155 Az ismertetett koncepciók jellemző vonása, hogy Álmost és Levedit tekintik olyan törzsszövetségi vezetőknek, akiket valamilyen formában felelősségre vontak a besenyő vereségek miatt. Levedi „leváltását" (esetleg „feláldozását") az „első", Álmos megölését inkább a „második" besenyő háborúhoz kötötték. Eszerint Árpád és Kurszán, az új vezetői garnitúra két tagja esetében semmiféle számonkérés nem történt. Ez annál inkább különös, mert a magyar-besenyő összecsapást közvetlenül megelőzően a bolgáriai kalandozásra velük kötött egyezséget Nikétasz bizánci követ.15 6 A DAI 38Iss-es úgy tudósít, hogy Árpádot űzték el a besenyők népével együtt. Az adatok arra engednek következtetni, hogy 895—896 táján Árpád és Kurszán vezette a magyar törzsszövetséget. Levedi a DAI 38. fejezete szerint Árpád fejedelemmé (arkhón) választása előtt volt első törzsfő (vajda). A konsztantinoszi történet szerint Levedi azért „mondott le" a fejedelemségről, pontosabban azért nem fogadta el a kagán által felajánlott tisztséget, mert i alkalmatlannak, erőtlennek (aôvvarùjç) érezte magát arra.157 így a törzsszövetség vezetésében bekövetkezett változás oka nem az „első" besenyő háborúban, vagy a bolgáriai kalandozás során elszenvedett vereség volt.15 8 A bizánci császár művében feljegyzett magyar hagyomány úgy őrizte meg a történteket, hogy a kagán által felkínált tisztségre Levedi Álmost vagy Árpádot javasolta. Egy új, korábban nem létező tisztségről lehetett tehát szó, amelyet a kagán kijelölés útján akart betölteni, de Levedi „lemondása'' , következtében választásra került sor. A választás mindössze két személyt érintett, akik közül a választásban résztvevő magyarok (törzsfők? ) Árpádot találták alkalmasabbnak a tisztség betöltésére.15 9 Öröklés esetén a szeniorátus jogán kétségkívül Árpád apját, Álmost illette volna meg a cím, választás esetén viszont előtérbe került a személyes alkalmasság (idoneitas), amely a fiatalabb Árpád mellett szólhatott. Érdemes megemlíteni, hogy az Álmos erdélyi megölését említő krónikakompozíció is Árpádot tünteti fel a hét vezér közül a leggazdagabbnak és a leghatalmasabbnak.16 0 Kézainál is csak Árpád 15 5 Kristó Gy.: Levedi. 193-194. 156 MEH. 106.; ÁMTBF. 59.; Árpád és Kurszán vezető szerepét említi pl. Pauler Gy.: MNTSZ1. 31.; Macartney, С. A.: The Magyars. 178.; Hóman В.: MT4. 116., Fodor I.: Verecke. 232.; Györffy Gy.: Honfoglalás, megtelepedés. 128.; uő.: Legenda. 108.; uő. MEH. 33.; uő. Magyarország története 1/1. 593.; a szakrális fejedelem (Almos) háttérben volt, Árpád az ő képviseletében vett részt a bizánci követtel folytatott tárgyalásokon, 1. Kristó Gy.: Levedi. 176, 226.; Diimmerth D.: Az Árpádok. 103. 15 ''DAI 172-173.; MEH. 119.; ÁMTBF. 44.; e passzus elemzésére és magyarázatára legújabban 1. Kristó Gy.: Levedi. 128-132. 1 s 'A besenyő vereség és Levedi „bukása" közti összefüggésre 1. 149. és 153. jegyzet; Grégoire, H. szerint (Le nom. 636.) a bolgár vereség miatt mondott le az általa Liuntikával azonosított Levedi. ls 'Vö. 156. és 159. jegyzet; több kutató is megkérdőjelezte a konsztantinoszi leírást, s a magyar krónikás hagyomány alapján Almos fejedelemségére gondolt, 1. pl. Deér J.: A IX. századi. 13-14, 16, 20.; Kristó Gy.: Levedi. 133-142, 192-194, 225-226.; Dümmerth D.: Az Árpádok. 80-111.; uő.: Álmos fejedelem mítosza és valósága. Filológiai Közlöny 1971. 404-430.; Bartha A., Magyarország története 1/1. 528. "°SRH. I. 287.; MEH. 130.
