Századok – 1988
Tanulmányok - Tóth Sándor László: Az etelközi magyar–besenyő háború 541/IV
AZ ETELKÖZI MAGYAR -BESENYŐ HÁBORÚ 563 besenyők és a bolgárok együttesen támadnak, másrészt a bevethető magyar haderő java része a szállásterületen kívüli területen kalandozik.11 6 Ezt a több szempontból is ellentmondásos, más forrásokkal is helyenként ütköző tudósítást a történeti szakirodalom teljes egészében nem fogadta el, egyes elemeit kifejezetten megkérdőjelezte. Már Fauler Gyula számba vette a konsztantinoszi szöveg ellentmondásait, s úgy vélekedett, hogy „a császár elbeszélését betűről betűre igaznak vévén" nehéz a felmerülő kérdésekre választ adni.117 Marquart véleménye szerint Gábriel követnek mesélték el a magyarok a történteket, s a besenyőktől elszenvedett vereséget „szépíteni" igyekeztek.118 Hóman Bálint a „bolgár és besenyő háborúk eseményeit ... elferdítő" elbeszélésként utalt a 40. fejezet vonatkozó részére.11 9 Bár több kutató is síkraszállt a konsztantinoszi történet hitelessége mellett,12 0 a bolgár-besenyő háború rekonstruálásánál némi eltérés mutatkozik a forrás és a ráépített hipotézisek között. Az egyik feltevés szerint a magyar sereg Simeon ellen ment hadjáratba Bulgáriába. Más nézet szerint az etelközi magyar szállásterület délnyugati részén, Havasalföldön vették fel a harcot a támadó bolgárokkal szemben. A besenyők ezzel nagyjából egyidőben kelet felől támadták meg a magyar szállásterületen maradottakat.12 1 A másik uralkodó álláspont szerint előbb Árpád a Kárpát-medencébe vonult seregével, a besenyők közben megrohanták Etelközt, a Havasalföldön át a Kárpát-medence felé menekülőket pedig a Dunán átkelő Simeon is oldalba kapta seregével.12 2 Az előbbi feltevés a magyar hadjárat helye, az utóbbi nézet pedig a besenyő—bolgár együttes támadás és a kalandozó sereg visszatérése vonatkozásában „korrigálta" a konsztantinoszi történetet. Hogyan rekonstruálhatjuk tehát a bolgárok és besenyők háborúját a magyarok ellen Konsztantinosz és más források alapján? Az erőviszonyok Simeon javára tolódtak el, amikor a békekötés színlelésével kiiktatta a bizánciakat, és szövetséget kötött a besenyőkkel. A bolgárokkal szembeni magyar—bizánci túlerő átváltozott bolgár—besenyő fölénnyé a magyarokkal szemben. Az erőviszonyok megváltozása következtében nem volt arra szükség, hogy „kilessék", mikor megy távoli hadjáratra a magyar sereg. A magyar csapatok minden valószínűség szerint még Bulgáriában tartózkodtak, vagy már visszatérőben voltak Etelközbe, amikor Simeon és a besenyők döntő támadást indítottak. A magyarokat kétszeresen is váratlanul érték az események. Egyrészt nem számíthattak a már többször megvert Simeon támadó fellépésére, másrészt — nem tudván a bolgár uralkodó diplomáciai lépéséről - teljességgel meglepte őket a besenyők hirtelen megjelenése Etelközben. Mivel Ibn Ruszta a bolgárokról, Regino pedig a besenyőkről mondja el, hogy számban felülmúlták a magyarokat, a vereség elkerülhetetlen volt. A besenyőbolgár szövetség leírását nem szabad szó szerűit értelmeznünk; a besenyők és Simeon 1 14 Földes P. (Ha az ősi krónikák igazat mondanak. Bp. 1982. 169-170.) a bizánci propaganda termékének tartja a leírást (a bolgár szövetséget a pogány besenyőkkel). Ez azonban tévedés, hiszen Konsztantinosz császár a fia számára állíttatta össze a művet (DAI), és így az saját korában egyáltalán nem volt széles körben ismert, propagandisztikus célokat tehát nem szolgálhatott. 11 7 Vö. 115. jegyzet 11 'Marquart, J.: Streifzüge. 525. 1 "Hóman B..MT6. 117. 110 L. pl. Fehér G.: Bulgarisch-ungarische. 123.;Kristó Gy.: Levedi. 183, 190. 131 Vö. 107. jegyzet 1 "Vö. 110. jegyzet
