Századok – 1988
Tanulmányok - Tóth Sándor László: Az etelközi magyar–besenyő háború 541/IV
552 TÖTH SÄNDOR LÄSZLÖ illetőleg a Fuldai Évkönyvek tanúbizonyságára építve 895—896-ra tették. Eszerint a besenyő támadás 894-896 között következhetett be.5 2 A 14. századi krónikakompozíció és Anonymus évszámai a besenyő háború datálásánál nem vehetők figyelembe; mert ezek egyrészt nem a besenyő támadásra, hanem a honfoglalásra vonatkoznak, másrészt viszont kronológiai szempontból is megbízhatatlanok. A krónikakompozícióban 888, Anonymusnál 884, Kézainál pedig 872 szelepei a honfoglalás időpontjaként.5 3 A honfoglalást előidéző etelközi besenyő támadást a DAI vonatkozó passzusai (37/2 _i4, 38/s5_6 5 , 40/1 3 _27) alapján 894-896-ra tehetjük. Ezen belül a magyarbesenyő háború legvalószínűbb időpontjaként a 895-ös évet jelölhetjük meg. Az ennél kronológiai szempontból korábbinak tűnő besenyő támadást (38/19 — 31) nem tudjuk pontosan datálni. A besenyő háborúk kronológiája után foglalkoznunk kell azzal a fontos kérdéssel, hogy hol, mely területen érte a magyarokat besenyő támadás. A háború helyszínéről Regino csak annyit árul el, hogy a magyarok népe „a szkíta tartományokból és ama mocsarak közül jött elő, amelyeket a Thanais (Don) kiáradásával mérhetetlenül kiterjesztett".5 4 A besenyőket a prümi apát a magyarokkal szomszédos (finitimis) népnek nevezi. A magyar és a besenyő szállásterület legalábbis részleges érintkezéséről tanúskodnak az arab források is. Ibn Ruszta szerint „a besenyők országa és a bolgárok közé tartozó '.sz.k.l-ek országa között van a magyarok határai közül az első határ".55 Okkal merült fel az a feltevés, hogy az etelközi magyar szállásterület korridorszerűen elnyúlt a Volgáig, és így északkeleten a magyar határ valóban érintkezett mind a volgai bolgár, mind pedig a Volga és Urál között lakó besenyők szállásterületével.5 6 Regino alapján arra következtethetünk, hogy a magyar—besenyő harcok színhelye a Don-vidék lehetett. A DAI 37. fejezete szerint a besenyők régi szállásai az úz-kazár támadás előtt az Etil (Volga) és a Jejik (Urál) folyóknál voltak. Vereségük után „szerte jártak, kutatva hely 5 2 Általában 1. Commentary. 149.: Bartha A.: A IX-X. századi 97.: az eseményeket 893 és 896 közé datálta Pauler Gy.: Millenarium. 196. - 894-ben volt a bolgáriai kalandozás, és 895-ben támadták meg a besenyők a bolgárokkal szövetségben az etelközi magyarokat, 1. pl. Hóman В.: MT4. 115-116.; Artamonov, M. /.: Isztorija. 347-348.; Vajay, Sz.: Der Eintritt des ungarischen Stämmebundes in die europäische Geschichte (862-933). Mainz 1968 (a továbbiakban: Eintritt.). 25-26.; Fodor /.: Verecke híres útján . . . Bp. 1975 (a továbbiakban: Verecke.). 232.; Györffy Gy.: A honfoglalásról. 9-10.; uő.: Honfoglalás, megtelepedés. 128.; uő.: MEH. 33.; uő.: Magyarország története 1/1. 589. -895-ben volt a bolgáriai hadjárat, és 895-896-ban támadtak a besenyők, 1. MarczaliH.: A vezérek kora és a királyság megalapítása. A Magyar Nemzet Története. Szerk. Szilágyi S. I. Bp. 1895 (a továbbiakban: MNT.). 113.; Pauler Gy.: MNTSZI. 31-33.; Macartney, С. A.: The Magyars. 185-187.; The Cambridge Medieval History IV. The Byzantine Empire. Part I. Byzantium and its Neighbours. Cambridge 1966. 503, 569.; Obolensky, D.: The Byzantine Commonwealth. Eastern Europe, 500-1453. London 1971, 106.; Diaconu, P.: Les Pétchenegues au Bas-Danube. Bukarest 1970 (a továbbiakban: Les Pétchenegues.). 11.; Kristó Gy.: Levedi. 196-197.; Bartha A.: Magyarország története 1/1. 545.; a besenyő támadást 897-re datálta Bury, J. В.: Treatise. 565-566.; Breit J.: A magyar nemzet hadtörténelme I—II. Bp. 1929 (a továbbiakban: MNH.). 27-30. 53 SRH. I. 285-286,41, 164.; MEH. 129, 140, 188. "GombosIII. 2038.; MEH. 205. "MEH. 86. 56 Kristó Gy.: Levedi. 145.
