Századok – 1988
Tanulmányok - Tóth Sándor László: Az etelközi magyar–besenyő háború 541/IV
546 TÓTH SÁNDOR LÁSZLÓ DAI 37. fejezete megtévesztő abból a szempontból, hogy a magyar—besenyő harcokat egyetlen, folyamatos hadműveletnek tünteti fel. Szerinte két háború zajlott le, az első háborúban (889) az úzok és kazárok harcoltak a besenyőkkel, elűzték őket Volga-vidéki hazájukból, ezért azok kénytelenek voltak elfoglalni a magyarok Don-vidéki (levediai) szállásait. A második háborúban (896) a bolgárok és a besenyők szövetkeztek egymással, ennek következtében a magyarok vereséget szenvedtek, és etelközi szállásterületüket elhagyván, a morvák és a bolgárok rovására a Kárpátoktól nyugatra szereztek maguknak új hazát.1 7 Az első besenyő támadás időpontját azonban nemcsak Regino alapján kíséreRék meg datálni. Mivel Konsztantinosz a 38/1 9 _3 1 -ben a besenyő (kangar)-magyar harcok leírásánál említi az egyik magyar néprész keletre költözését, a kutatók egy része a keleti forrásokban szereplő szavárd adatokkal kapcsolta össze ezt a háborút. Thúry József a szavárdokat 854-től említő örmény források alapján úgy vélekedett, hogy a magyarok 835 előtt szakadtak két részre Levediában a besenyő támadás következtében.1 8 Czeglédy Károly 1954-es tanulmányát követve Szűcs Jenő feltételesen a 6—8. századra, Diimmerth Dezső pedig a 7. századra tette a Levedi-féle szavárdok és a kangarok háborúját.1 9 Kristó Gyula a DAI 38. fejezete belső kronológiájára és Czeglédy újabb kutatási eredményeire építve a besenyők első támadását a 850 körüli időre helyezte. Az eseményeket úgy rekonstruálta, hogy a kazárok által a Volga-vidékre telepített és ott kazár szövetségben a besenyők ellen harcoló magyarokat a kangar-besenyők legyőzték, ottani - a kaganátus határvidékén levő — szállásaikat pedig elfoglalták. A magyar törzsszövetség egy része dél felé, a Kaukázus vidékére, másik része pedig a Kazáriából éppen kiszakadó kabarokkal együtt a Dnyeper-Szeret folyók közti Etelközbe vonult.2 0 Bartha Antal szerint „elképzelhető, hogy a magyar—kangár háború a 7. század első felében, esetleg valamivel korábban történhetett".2 1 Egyes elméletek az első besenyő háborút mind Regino 889-es évszámától, mind pedig a szavárd-kérdéstől függetlenül vizsgálják. Zeki Validi Togan és M. I. Artamonov kutatásai nyomán korábbi munkájában Bartha Antal a 820-as évekre tette ezt az eseményt. Felfogása szerint a kazár kaganátus átmeneti meggyengülése, a kabarok kiválása és a besenyő-magyar háború egymáshoz kapcsolódó eseménysorozat részei. A magyarok a kabarok oldalán vettek részt a kazáriai polgárháborúban, s velük együtt váltak ki a kaganátusból. A besenyőket Kazária telepítette át nyugati határvidékére a kabarok és a magyarok elpártolásának ellensúlyozására. A besenyők elűzték a magyarokat a Don és Dnyeper közti Levediából, így azok a Dnyepertől nyugatra, Etelközben telepedtek le. Bartha a kazár erődrendszer 810-es évekre datált pusztítását is ezekhez az eseményekhez 17 Toynbee, A.: Constantine Porphyrogenitus and His World. London 1973 (a továbbiakban: Constantine.). 464 -468. 1 ' Thúry J. : A magyarok eredete, őshazája és vándorlásai. Századok 30 (1896), 798-799; uő: A magyaroknak „szavarti aszfali" neve (a továbbiakban: Thúry 1897). Századok 31 (1897). 393. "Szűcs J.: „Gentilizmus". A barbár etnikai tudat kérdése. Nemzet és történelem. Bp. 19842. 351.;Diimmerth D.: Az Árpádok nyomában. Bp. 1977 (a továbbiakban: Az Árpádok.). 7. 20 Kristó Gy.: Levédi törzsszövetségétől Szent István államáig. Bp. 1980 (a továbbiakban: Levedi.). 103-104, 109-111, 116. 21 Székely György, Bartha Antal (Szerk.): Magyarország története 1/1-2. Előzmények és magyar történet 1242-ig. Bp. 1984 (a továbbiakban: Magyarország története.). 1/1.519.
