Századok – 1988
Tanulmányok - Senga Toru: Béla királyfi bolgár halicsi és osztrák hadjárataihoz 36/I–III
44 SENGA TORU uralkodó a régensi tiszt várományosa lett. Ez lehetőséget adott volna II. Ivánnak, hogy a latin császárságot egy Bulgáriától függő állammá tegye. A bolgár uralkodó figyelme így bizonyára főként délre irányult. Azonban 1228 őszén a konstantinápolyi bárók olyan szerződés tervét készítették el, hogy II. Baldouin nagykorúságáig Jeruzsálem volt királya Jean de Brienne átveszi a latin császárság kormányzását. A szerződést, amelyet II. Iván előtt valószínűleg titokban tartottak, 1229 áprilisában írták alá a pápa jelenlétében Perugiában.36 Mind ezeket részben tudva, részben feltételezve arra gondolhatunk, hogy Béla 1228-ban indult hadba, hogy - amint az oklevelünk írja — legyőzze Bulgáriát. Béla seregével Vidin várát ostromolta, talán azért, mert II. Iván Aszen gátolta a kunok megtérítését és Bélának, Erdély kormányzójának, déli és délkeleti irányú terjeszkedését.3 7 A királyfi Dénessel, valamint Bogomérral, a székelyek parancsnokával együtt valószínűleg Erdélyből indult hadba Bulgária ellen az Olt folyó mentén haladva, ugyanúgy, mint régebben Joachim szebeni ispán, aki Borii bolgár cárt segítve Vidin vára alatt harcolt.38 Oklevelünkből nehéz megállapítani, hogy a bolgár hadjárat milyen eredménnyel és következménnyel járt, de ha figyelembe vesszük a további fejleményeket, a hadjárat talán nem maradt hatás nélkül. II. Iván Aszen ezután figyelmét bizonyára leginkább délre összpontosította, felhagyott a Dunától északra eső, ekkor jobbára Magyarország határaihoz kapcsolódó területekre való igényeivel,3 9 s így hamar helyreállhatott a Magyarország és Bulgária közti jó viszony.40 3 6 Dancseva- Vasziieva: Balgarija, 123-126. Ld. még V. Gjuzelev: Das Papsttum und Bulgarien im Mittelalter (9.-14. Jh.). Bulgarian Historical Review 5 (1977) 1. 45-46.; P. I. Zsavoronkov: Nyikejszko-bolgarszkije otnosenyija pri Ivanye II Aszenye (1218-1241). Vizantyijszkije ocserki. Moszkva 1977. 197-199.; Cankova-Petkova: Balgarija, 112-113.,Bozsilov: Familijata, 78-79. 3 1 A hadjárat időpontjára nézve a magyar történettudományban több nézet kapott hangot. Például Hóman következetlenül egy helyen 1230 tájára, más helyen pedig az 1228. év második fele előtti időkre, Makkai pedig 1230-ra teszi a hadjáratot. Hóman: Magyar történet, 35, 92.; Makkai L.-Mócsy A. (szerk.): Erdély története. I. A kezdetektől 1606-ig. Bp. 1986. 306. (a vonatkozó rész Makkai munkája.). Pauler az egyetlen, aki a bolgár hadjárat datálását megindokolta, és nézetét többen is követik. Pauler, aki szerint oklevelünk a négy hadi eseményt időrendben közölte, a bolgár hadjárat időpontjául főképp azért következtet az 1228. évre, mert 1227-ben volt a kun kérítés, és oklevelünkben az általa 1229-re - általunk pedig 1230-ra - datált halicsi hadjárat előtt közvetlenül esik szó a bolgár hadjáratról. Pauler: MNT. II. 99-100, 505. 88. jegyz. Ld. még MTK. I. 139.; MT. I. 1346, 1549.; Kristó: Az Árpád-kor, 107. 38 RA. 277-278. 926. sz. Vö. Karácsonyi J.: Az erdélyi székelyek első hadjárata 1210-ben. Századok 46(1912)292-294. A kutatók ezt a vidini hadi eseményt az 1207 és 1214 közötti időszakra teszik. Ld. Váczy P.: Anonymus és kora. in: Horváth J.-Székely Gy. (szerk.): Középkori kútfőink kritikus kérdései. Bp. 1974. 36. 107. jegyz.; Bozsilov: Familijata, 76. 36. jegyz.; V. Spinéi: Moldavia in the 11th —14th Centuries. Bukarest 1986. 97. 39 Ez megkönnyítette Béla dolgát abban, hogy létrehozza a Szörényi bánságot, amelynek első tisztviselője, Lukács Szörényi bán Bélának már az 1233. augusztus 22-én kelt oklevelében előfordul az ifjabb király vezető méltóságviselői között. CD. III/2. 348.; VMH. I. 124. 208. sz.; ÁUO. I. 307. 187. sz.; RA. I. 183-184. 599. sz. Talán nem áll messze az igazságtól az, hogy a Szörényi bánság azután keletkezett, miután megszervezték a kun egyházmegyét - amely az Olttól keletre és a Szerettől nyugatra a Kárpátokig terjedhetett ki -, úgy, hogy leválasztották a nemrég magyar fennhatóság alá került Kunország nyugati részét vagyis a majdani bánságot. Vö. Pauler: MNT. II. 99-100., Hóman: Magyar történet, 35.;Makkai: A miklói, 41-43.; MT. I. 1346.; Erdély története, 307, 595. 40 Erre közvetve az a körülmény mutat, hogy a II. Iván Aszen és П. András leánya közti házasságból 1234 táján született gyermek a magyar eredetű Kaliman/Koloman (Kálmán) nevet kapta.
