Századok – 1988
Közlemények - Kozári Mónika: Németország orosz politikája a berlini kongresszus előkészítésének időszakában 422/III
NÉMETORSZÁG OROSZ POLITIKÁJA AZ 1870-ES ÉVEK MÁSODIK FELÉBEN 44 3 Ha azonban a kongresszus mégis létrejön, úgy Németország nagy jelentőséget tulajdonít az előkészítésnek és az elókonferenciának. A francia követ előtt az elókonferenciát a kongresszus conditio sine qua non-jának nevezték Berlinben. Károlyi ezt úgy értékelte, hogy Belinben láthatóan törekszenek úgy előkészíteni a talajt, hogy lehessen remélni a kongresszus sikerét, mert Németország igyekszik megvédeni magát attól a felelősségtől, ami terhelné a tanácskozás sikertelensége esetén.77 Március végére az orosz—angol feszültség — minthogy egyik fél sem volt hajlandó engedni a tárgyalási alap meghatározásánál a maga álláspontjából — tetőfokára hágott. Anglia úgy döntött, hogy nem képviselteti magát a kongresszuson, és háborús hangulat kerekedett felül. Beaconsfield a királynővel egyetértésben követelte a kormánytól a tartalékosok behívását, amire a törvény csak akkor adott lehetőséget, ha komoly veszély fenyegette Angliát. Lord Derby nem értett egyet ezzel az intézkedéssel és lemondott. Helyét a kormányban az addigi gyarmatügyi miniszter, Lord Salisbury foglalta el.78 Ezt a változást az orosz vezetés, személy szerint Gorcsakov is kedvezőtlennek ítélte meg, és biztosra vették, hogy a kongresszus ezzel megbukott.7 9 Hogy Oroszország is fontolóra vette az Anglia elleni háborút, az abból is kitűnt, hogy Nyikoláj nagyherceg megkérdezte a szultánt, milyen magatartást tanúsítana Törökország angol—orosz háború esetén. A kérdésre pedig azért került sor, mert Oroszország nyugtalan volt, látva az angol—török közeledést, amit túlzott mértékűnek ítélt meg. Minderről Németország azonnal értesült Reuss követtől, Perából,8 0 aki információit a legautentikusabb forrásból szerezte, magától Nyikoláj nagyhercegtől.) A nagyhercegnek ugyanis nagyon szívélyes kapcsolatai voltak Reuss-szal, és a szultánnál tett látogatását követő napon felkereste a német követet.8 0 '" Az" Oroszország számára kialakult nehéz helyzettel magyarázható, hogy megkísérelte újra fölvenni a tárgyalások fonalát a Monarchiával, és minden előzetes bejelentés nélkül Bécsbe küldte Ignatyev herceget egy Ferenc Józsefnek címzett és II. Sándortól származó levéllel, és azzal a megbízatással, hogy próbáljon meg megegyezésre jutni Ausztria-Magyarországgal. A választás azért esett éppen Ignatyev hercegre — noha Péterváron is jól tudták, hogy a herceg Bécsben persona non grata —, mert ő rendelkezett a legkimerítóbb tárgyi és helyi ismeretekkel a Kelet ügyeiről, magáról a San Stefano-i békeszerződésről, (ennek az elveit ó dolgozta ki, és a béketárgyalások folyamán a részleteit is), továbbá jól ismerte a cárnak a nézeteit is. Mindamellett mégis kétségbe vonható, hogy helyes volt-e a megegyezés létrehozására éppen olyan személyt választani, akit Bécsben meglehetősen ellenszenv vett körül. Gorcsakovnak sikerült alaposan meglepnie Andrássyt, aki a pétervári osztrákmagyar követen keresztül csak aznap értesült arról, hogy Ignatyev Bécsbe indult megbízatással, amikor a herceg már úton volt. Andrássy arra gyanakodott, hogy a missziónak az a célja, hogy a kongresszus összeülésének valami módon gátat vessen, és 77 OL,W 1179,Károlyi Andrássynak, Berlin, márc.30. 78 GP.II.Nr.373. 79 PA, I.A.B.q.l28.Bd.2.Scbweinitz a Külügyminisztériumnak, Pétervár, márc.29.Tel.No.70. 80 Pera Konstantinápoly diplomata negyede volt. W« PA, Türkei, I.A.B.q.l08.Bd.l4. Reuss Bülownak, Pera, márc.27.No.l56.; márc.27.No,157.
