Századok – 1988
Közlemények - Kozári Mónika: Németország orosz politikája a berlini kongresszus előkészítésének időszakában 422/III
NÉMETORSZAG OROSZ POLITIKÁJA AZ ШО-ES ÉVEK MÁSODIK FELÉBEN 439 A tárgyalási alap meghatározásánál Németország ismét egy középutat szándékozott választani, nem állt ki sem az orosz, sem az angol álláspont mellett. Amikor Buest. a londoni osztrák-magyar követ közben úgy nyilatkozott Londonban, hogy a tárgyalási alap megállapításáról folyó tárgyalást Németország fogja kézbevenni, Bülow utasította Münstert, hogy cáfolja ezt a valótlan hírt.6 0 Jól sejtette Anglia: Oroszország valóban nem fogadta el az angol feltételt. Münster ennek kapcsán azt jelentette Londonból, most az a kérdés, hogy a hatalmak hogyan döntenek, feladják-e a kongresszus gondolatát, vagy sor kerül-e a kongresszusra Anglia részvétele nélkül.61 Bismarck megengedhetetlennek tartott egy angol részvétel nélküli kongresszust, amelyen Németország nem is venne részt. Minthogy a tárgyalásnak az a célja és értelme, hogy az orosz—török háború által létrehozott új viszonyokat szentesítse, és új rendet fogadjon el, az angol részvétel elengedhetetlen. Vagy nem lesz kongresszus, vagy ha lesz, akkor a párizsi szerződést aláíró valamennyi fél részvételével — írta Bülow rendkívül határozottan, válaszul Münsternek.6 2 Németország magára vállalta a meghívó elküldését, de mint láttuk, csak azzal a feltétellel, hogy a meghívó tartalmában az érdekeltek előzetesen megegyeznek. A megegyezés meggyorsítása érdekében — a kongresszus előkészítése során először — Németország kezdeményezően lépett föl, és javaslatot tett a nagyhatalmaknak, hogy a még vitás kérdések — mint a tárgyalási alap, a tárgyalandó kérdések köre, időpont — rendezésére tartsanak előkonferenciát Berlinben a második meghatalmazottak, vagy még inkább a berlini követek részvételével. Az előkonferencia nemcsak ezeknek a kérdéseknek a rendezésére lenne hivatott, hanem minden kérdésnek a megoldására, amelyeket a hatalmak, vagy egyes hatalmak a későbbi tárgyalások szempontjából lényegesnek tartanak, vagy amelyekkel a kongresszus munkáját meg lehet gyorsítani, szólt a német indítvány.6 3 Németország igyekezett javaslatát úgy feltüntetni, mint aminek valóban csak a formai kérdések rendezése a célja. Hogy az előkonferencia javaslatnak sokkal mélyebb értelme, tartalma és indoka volt, mintsem pusztán az éppen függőben lévő formai kérdések rendezése, természetesen nem bizonyítható, de mivel a német irányvonalba beleillik, nagy valószínűséggel feltételezhető. Ez a gyanú a kortársakban is élt. A német szándék érthető: a fennálló vitás kérdéseket rendezni követek és előtárgyalások útján, és ezzel megakadályozni, hogy a nagy viták magán a kongresszuson legyenek. A kongresszust úgy előkészíteni, hogy ott a munka gyorsan folyhasson, a vezető miniszterek tanácskozásának lényegében már valóban csak a szentesítés maradjon. így az érdekek és indulatok nem a legmagasabb fórumon csapnak össze, és az álláspontok teljesen tisztázottak lesznek addigra, mire magára a kongresszusra sor kerül. Ha a nagyhatalmak ezt a rendezési módot elfogadják, és az előkonferencia valóban komolyan munkához is lát, Németország ismét föllélegezhet, mert a felelősség egy tekintélyes hányadát leveszik a válláról. 60 PA, I.A.B.q. 125.adh.8Bd.3.Bülow Münsternek, Berlin márc. 13.p. 118. 61 GP.II.Nr.341. 62 GP.II.Nr.342 63 GP.Il.Nr.345.
