Századok – 1988
Közlemények - Kozári Mónika: Németország orosz politikája a berlini kongresszus előkészítésének időszakában 422/III
430 KOZ'ÁRI MONIKA Stolberg válaszul azzal érvelt, hogy Bismarck csak a német érdekeket és álláspontot érintette beszédében, és más hatalmak érdekeivel nem foglalkozott. Hogy a kérdésnek nagy jelentőséget tulajdonítottak Berlinben, kitűnik abból, hogy Biilow Stolbergnek írt utasítás formájában hosszasabb elemzést szentelt annak, hogy Andrássy előtt a német álláspontot hogyan világítsa meg. Eszerint Bismarck nem szívesen nyilatkozik nyilvánosan más államok viszonyairól, de „minden alapot nélkülöz, ha Ausztria kétségbe vonja, hogy Németország minden esetben megőrzi Ausztria iránti barátságos semlegességét, viszont ha Németország az adott pillanatban ilyen biztosítékokat adna nyilvánosan, abban a színben tűnne föl, hogy háborúra uszít Oroszország ellen".2 9 Stolberg megnyugtathatja Andrássyt, hogy Németországban jól értették Bismarck beszédét, mindenekelőtt azt, hogy miért reméli, hogy Oroszország enyhít a feltételein, korlátozza kívánságait. „Beszéde semmi esetre sem volt részrehajlóbb Oroszország, mint Ausztria iránt."3 0 A folytatás nem kevésbé figyelemre méltó. „Mi egyértelműen elutasítottuk azt az orosz kívánságot, hogy lépjünk szorosabb kapcsolatra velük Ausztriára gyakorlandó nyomás céljából, és megpróbáltuk Oroszországot, amennyire az általunk követett pártatlan magatartás mellett ez lehetséges volt ... engedékenységre hangolni. Schweinitz külön instrukciót kapott arról, hogy közölje, Németország mekkora súlyt helyez az oroszosztrák jó kapcsolatok fenntartására. "3I Németország Ausztria bulgáriai érdekeit nem tudja magáévá tenni, tehát emiatt nem fog Oroszországgal szakítani. Nein beszélve arról, hogy ők hiába akarják Andrássy vonalát támogatni, ha Ferenc József nem támogatja azt, és ők ilyen helyzetben kiteszik magukat annak, hogy Ausztria esetleg szövetkezik Oroszországgal Németország ellen.32 „A dolgok jelenlegi állása mellett — folytatta Bülow — aligha léphetünk ki jobban a rezerváltságunkból, mint amennyire ezt eddig tettük. Már csak Franciaországra tekintettel sem, mert a három császár szövetségének megbomlása esetén, Franciaország rögtön ellenfelünk mellé állna. Andrássy gróf is értékelhetné, hogy jelenlegi magatartásunk Franciaországot is arra kényszeríti, hogy ugyanilyen rezervált magatartást tanúsítson, és nem tud most Oroszországgal szövetkezni."3 3 A fentebbi eszmefuttatás különösen jelentős, mert megmutatja, hogy a bismarcki külpolitikai rendszer alfája és ómegája is Franciaország volt, a francia revans lehetősége, illetve megakadályozása, és Bismarck minden külpolitikai kérdést ebből a szempontból mérlegelt, még Németországnak Oroszországhoz és Ausztriához fűződő viszonyát is. Február 25-én megkezdődtek Bécsben a hármas tárgyalások Andrássy, Novikov orosz és Stolberg német követ között. A tárgyalásoknak nem volt előre megállapított tanácskozási rendje, vagy kitűzött időpontja. Február 25. és március 2-a között mindöszsze két alkalommal találkozott a három diplomata az osztrák-magyar-orosz megegyezés létrehozása céljából. A tárgyalások lényegében csak Andrássy és Novikov között folytak, és Stolberg csak ritkán kapcsolódott be, a kapott utasításnak megfelelően. 29 PA, I.A.B.q.l25.adh.8.Bd.2. Bülow Stolbergnek, Berlin, febr. 25. No.136. Szigorúan bizalmas. 30 Ugyanott. 31 Ugyanott. 32 Ugyanott. 33 Ugyanott.
