Századok – 1988

Közlemények - Kozári Mónika: Németország orosz politikája a berlini kongresszus előkészítésének időszakában 422/III

426 KOZ'ÁRI MONIKA viszont megbuktathatja a három császár szövetségét, és így kényes és bizonytalan egyensúlyi alapokon nyugvó szövetségi rendszere megtartása érdekében elkerülendő. Emellett — vagy éppen ezért — úgy ítélte meg, hogy Ausztria-Magyarország akaratát egyedül is érvényre juttathatta volna Oroszországgal szemben, vagy egy hármas (orosz—osztrák-magyar—német) tanácskozás keretén belül, és az osztrák-magyar akarat keresztülvitelére még most is sokkal hatékonyabbnak látott volna egy ultimátumot, vagy egy nagyobb arányú fegyverkezést, mint a konferencia-javaslatot.8 Bismarck azonban kényszerhelyzetbe került, és jobb meggyőződése ellenére Andrássy hivatalban tartása érdekében rákényszerült, hogy a konferencia-javaslatot elfogadja.9

Különösen miután a javaslatot Pétervár is elfogadta azzal, hogy Oroszország hajlandó az európai érdekeket érintő kérdéseket a konferencia elé terjeszteni.1

0 Bismarck elégedetlen volt Oroszországnak Németország irányában tanúsított magatartásával, azzal, hogy Oroszország nem informálta partnerét a fegyverszünet kérdéseiről, a konferencia-javaslat pétervári fogadtatásáról, és Oroszországnak a háború utáni rendezéssel kapcsolatos céljairól. Amikor pedig február elején német unszolásra mégis nyilatkozott, olyan szellemben tette, hogy Bismarck széljegyzetben leírta: „minek az álszenteskedés bizalmas érintkezésben?"1

1 \ januári orosz magatartás bizonyos fokú német—osztrák-magyar közeledést vont maga után. Bismarck február elején hosszasabb elemzést szentelt a németosztrák-magyar kapcsolatnak. Eszmefuttatásának lényege: Németországnak érdeke, hogy Ausztria-Magyarországgal jó kapcsolatokat tartson fönn, és Oroszország akaratát a Bécsi Kabinetre sem fenyegetéssel, sem erőszakkal nem kényszeríthetik rá.1

2

Ugyanakkor Bismarcknak nem állt szándékában tudatni ezt Pétervárral, mert úgy vélte, hogy „ilyen jellegű nyilatkozatokat az ember csak akkor tesz, ha az már elkerülhetetlen".1

3 A német szándékot Bülow, német külügyi államtitkár summázta Schweinitznek ekképpen: „Legfőbb érdekünk az események jelenlegi stádiumában — amellett az óhaj mellett, hogy Oroszország és Ausztria között megegyezés jöjjön létre — az, hogy mindkét hatalommal külön-külön is megőrizzük jó kapcsolatainkat."1

4 A konferencia előkészítésének kezdetei. A bécsi hármas tárgyalások időszaka A konferencia szervezésével kapcsolatban — amelyet az Osztrák—Magyar Monarchia kezdett meg — az első vihart a színhely kiválasztása okozta. Több mint egy hónapig tartó levelezés és diplomáciai csatározás után végül Németország, Oroszország kívánságának engedve, beleegyezett abba, hogy a konferenciának Berlin adjon otthont. 8 PA, I.A.B.q.l25.adh.8.Bd.2. Bülow Münslernek, Berlin, febr. 13. No.92. Szigorúan bizalmas 9 GP.II.Nr.310. 10

PA, I.A.B.q.l25.adh.8.Bd. I. Stolberg a Külügyminisztériumnak Bécs, jan.30.Tel. No.23. Titkos. 11 GP.II.Nr.308. 12 GP.II.Nr.310. " Ugyanott. 14

PA.I.A.B.q. 125.adh.8.Bd. 1.Bülow Schweinitznek, Berlin, febr.5. No.l. Szigorúan bizalmas