Századok – 1988
Közlemények - Rényi Zsuzsa: Felvilágosult művelődéstörténeti eszmények tükröződése Schwartner Márton „Statistik des Königreichs Ungarn” c. művében 385/III
Rényi Zsuzsa FELVILÁGOSULT MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI ESZMÉNYEK TÜKRÖZŐDÉSE SCHWARTNER MÁRTON „STATISTIK DES KÖNIGREICHS UNGARN" С. MÜVÉBEN A statisztika-tudomány születése A felvilágosult abszolutizmus rendszere a 18. század utolsó évtizedeiben Magyarországon is hatékonyan ösztönözte a tudományok fejlesztését. Mind a kormányzat, mind a progresszív gondolkodású tudósok arra törekedtek, hogy feltárják a gazdasági és politikai fejlődés lehetőségeit. Ehhez azonban elsősorban arra volt szükség, hogy megismerjék az ország földrajzi, gazdasági, népességi stb. viszonyait. Ezt a feladatot részben az ún. államismereti iskolához sorolható írók,1 részben az ekkor kibontakozó közgazdasági szakirodalom szerzői2 teljesítették. A magyarországi statisztika-tudomány megszületésénél az államismereti és a gazdasági irodalom művelői bábáskodtak. A Nyugat-Európában már több mint egy évszázada megjelenő statisztikai feldolgozások szerzői pedig a keresztapai szerepet töltötték be.3 Az államismereti irodalom egyszerű országleírás volt, mely nem támaszkodott statisztikai adatfelvételre, s arra sem törekedett, hogy feldolgozza vagy elemezze a népességi s gazdasági számadatokat, vagy hogy ezekből következtetéseket vonjon le. Ilyen jellegű volt az az egyik első tanulmány, mely címében ugyan a „statisztika" megjelölést használta s szerzője Horváth Mihály, a pesti egyetem első statisztikai tanszékének (1777-től) professzora volt.4 A sors iróniája talán, hogy az a tudós, aki mind a kortársak, mind pedig az utókor a magyarországi statisztika-tudomány megalapítójának tart: Schwartner Márton sosem kapta meg a statisztika tanszéket, hanem a pesti egyetem diplomatikai tanszékét vezette. Bár Schwartner sokoldalú tehetsége révén e tudományágat is fontos monográfiával gazdagította,5 életművének mégis statisztikáját tekintette. 'Az államismereti iskola legfontosabb művei a következők:Compendium Hungarie Geographicum, Pest 1767 (Bél Mátyás nyomán) — Tomka-Szászky János: Introductio in hodiemi geographiam, Pest, 1777. — Karl Gottlieb Windisch: Politisch-geographisch und historische Beschreibung des Königreichs Hungams, Pest 1772. — K G. Windisch-. Geographie des Königreichs Ungarn 1780, Pest — Korabinszky János Mátyás: Geographisches und Produkten- Lexikon von Ungarn, Pest 1786. 2 A közgazdasági szakirodalom talán legfontosabb művei: Podmaniczky József: Principia vectigalis tricesimalis, Pest 1791 és Skerlcz Miklós: Descriptio physico-politicae situationis regni Hungáriáé relata ad commercium, Pest 1791 3A Nyugat-Európában megjelenő főbb statisztikai munkálja ld. a 7., 8., 10. sz. jegyzetben Achenwall, Gatterer.Schlözer műveit. * Horváth Mihály (1728—1810): Statisticae regni Hungáriáé, 1. kiadása Pest, 1790. 'Schwartner Márton: Introductio in artem diplomaticam praecipue Hungaricam, Pest 1790.
