Századok – 1988
Közlemények - Závodszky Géza: Az Amerika-motívum és a felvilágosodás-kori Magyarország 342/III
AZ AMERIKA-MOTÍVUM MAGYARORSZÁGON 365 A helyzet a Magyar Hírmondónál is megváltozik, amikor azt (1784. július 3-tól) az első igazi magyar politikai újságíró, az ekkor még pályakezdő Szacsvay Sándor szerkeszti, valójában írja. „Ennek előtte nem sok esztendőkkel e mi Magyar Hírmondóink az újonan felállított Amérikai Közönséges Társaságról való tudósításokkal csak nem minden nap teljesek valának; azért erről se felejtkezzünk el" — kezdi az első beszámolót."6 Jót ugyan egyelőre nem mondhat. Azokról a belső ellentétekről ad hírt, amelyek az egykori kolóniák között feszültek az Angliával folytatott kereskedelem megítélésében. A személyében érintett Szacsvay későbbi munkásságát előlegezi az a nagy nyilvánosság, melyet az 1786-os virginiai vallásügyi törvénynek, a vallásszabadságról alkotott szövetségi törvény közvetlen előzményének biztosít. Ez az első híradás a törvényben szavatolt amerikai vallásszabadságról, mely — a sajtószabadsággal együtt — leginkább megértésre talált, persze elsősorban protestáns-nemesi körökben, s amely az 1790-es év röpiratirodalmában majd érdemi tárgyalást kap. „A vallásbéli szabadságról való végezés", olvassuk már a bevezetésben, kimondja, hogy „miért kellessék megengedni kinek-kinek a vallás és lelki esméret béli szabadságot, és milyen felette helytelenül cselekszenek azok, kik e részben másoknak törvényeket szabnak, és azokat azon jussaiktól, melyekkel mint csak emberek is bírnak, meg akarják fosztani." Megtudta a kortárs olvasó, hogy Amerikában senki sem köteles anyagilag valamely felekezet épületeit vagy papjait támogatni. A vallás dolgairól mindenki szabadon alkothat véleményt, és azt nyilvánosan ki is mondhatja, vallhatja, „a maga erősítő okaival oltalmazhatja". Vallása miatt senki sem rekeszthető ki semmilyen tisztségből, de nem is kecsegtethető vallása révén azzal. Több példát hoz — a zsidókkal szemben is megnyilvánuló — vallási türelemre. Bármilyen vallású ember bárhol megtelepedhet, és az ott születettekkel egyenlő szabadsággal élhet. Érdekes, hogy külön megjegyzi, az amerikai episcopalis egyház — az angollal ellentétben — kihagyta „az asszonyok kötelességét a férjük iránti engedelmességre".117 Ez az első magyar nyelvű tájékoztatás Észak-Amerikáról, amelyből az olvasó a nemzeti önrendelkezésen, a nép egészének kivívott szabadságán túl olyan megvalósult személyiségi és állampolgári jogokról értesült, 1 melyek párját a korabeli Európában — beleértve Angliát — hiába kereste volna, s amelyek éppen a sokvallású Magyarországon különös érdeklődésre tarthattak számot. Amerika a vallásszabadságról alkotott törvénnyel Szacsvay szemében végleg bevonult azon országok közé, melyek méltóan képviselik a felvilágosodás századát. Még a porosz-amerikai „kereskedés végett való szerződés" ismertetése után is így kiált föl: „Beh megtetszik, hogy ezen szövetségkötők [amerikai részről Adams, Franklin és Jefferson az aláírók] ezen mostani százszakából [!] valók, amelyben minden józanon bölcselkedő szív, legkisebben is oly nagyon igyekszik a maga emberszeretettel teljes érzéseit mások előtt minden módon látódhatóvá tenni."118 A sajtótörténetből tudjuk, miként indított Szacsvay — hogy a nyomdászok lapkiadói monopóliumát megtörje, Bécsben — második magyar nyelvű lapot, a Magyar Kurírt. Szacsvayt fönntartás nélküli jozefinizmusa, illetve a magyar felvilágosodás nyelvi és irodalmi programjához való viszonya miatt a szakirodalom nem egyértelműen ítéli ,l6 Magyar Hírmondó, 1785. 6. sz. (Jan. 22) 46. n7 Uo. 1786. 44. sz. (jún. 7.) 374—376. ,,8 Uo. 1786.65. sz. (aug. 19.)542—543.
