Századok – 1988
Közlemények - Závodszky Géza: Az Amerika-motívum és a felvilágosodás-kori Magyarország 342/III
AZ AMERIKA-MOTÍVUM MAGYARORSZÁGON 363 reája akarnak csapni, régi szokását követi: azaz mindaddig hátrál, míg a fegyverviselő népség melléje gyülekezik. Alig telik 24 óra belé, hogy hadi népe 60 ezerre szaporodik f...] ha látják, hogy megveretnek, azontúl minden fegyvereket elvetik, és fegyvertelen békességes lakosoknak tettetik magokat [...] Azonban a megveretettek öszvecsoportosodnak, s csakhamar azután meg is merik támadni a győzelmes sereget. Erre nézve Ámerikát győzhetetlennek mondhatni [...]"'°6 Utaltunk arra, milyen korán fölismerik Magyarországon a hatalmas kiterjedésű és természeti kincsekben gazdag új terület előtt álló jövőt. Rát a Hadakozásokról és megbékélésről című cikkben már 1780 elején — Raynal nyomán10 7 — azt írja, hogy Észak-Amerika függetlenségének elnyerése és a szabadkereskedelem elveinek érvényesülésével a — most a fölkelőket támogató — spanyolok amerikai uralma sem fog sokáig tartani.10 8 A yorktowni fegyverletételt követően, amikor a tizenhárom gyarmat függetlenségének elismeréséhez már csupán néhány diplomáciai formula megszövegezése volt hátra, ismét megjövendöli, hogy „maholnap egy maga kényén országlandó hatalmas közönség támad, melynek mostani eredetét méltó lészen tovább is nyomoznunk, s ki tudja: nem fogja-é ez az apródonként nevedekett közönség idő jártára az európaiakat egész Ámerikából kitolni? Mert ámbátor [...] most lecsendesítették a spanyolok az ó felzendült jobbágyaikat Déli Amerikában; más alkalmatossággal mindazonáltal úgy fordulhat, hogy az éjszakiaktól megsegíttetvén, szintén oly pert fognak ! indítani, valaminémüt ezek indítottak".109 A függetlenségi háború csatazaja elült, 1782 végén Rát Mátyás is megvált a Magyar Hírmondótól. Szerkesztői munkája során, miközben folyamatosan tudósított az amerikai függetlenségi háborúról, olvasóit lépésről lépésre bevezette a világtörténeti jelentőségű eseménysorozat számos részletkérdésébe, ezekhez kora színvonalán álló, figyelemre méltó magyarázatokat fűzött. A Magyar Hírmondót tanulmányozva azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni a változatlanul működő előzetes cenzúra és az ennek nyomán óhatatlanul érvényesülő szerkesztői öncenzúra szűrőhatását.11 0 Többek között ,06 Uo. 1781. 21. sz. (márc. 21.) 168. 107 Rát ismerte Raynal terjedelmes művét a két India gyarmatosításáról. Mint Zinner, б is megírja, hogy a könyvet Franciaországban megégették, s tud az amerikai kongresszus tisztelgó üzenetéről, melynek szövegét Zinner forrásgyűjteménye is közli: „Ama híres francia tudósnak, Raynal pap úrnak azon könyve, melyet a két rendbéli indiai tartományok felől világra bocsátott, Párisban tűzre ítéltetett (...) Jószága ugyancsak mind elfogatott az ország számára. —Nem sokkal ezelőtt, hogy Raynal könyvét azon veszedelem érte, az ámerikai gyűlés dicséretekkel teljes írással üsztelte volt meg érette." (Magyar Hírmondó, 1781. 49. sz. (jűn. 23.) 388—389.) ""Magyar Hírmondó, 1780. 85. sz. (okt. 21.) 685—692. 109 Uo. 1782.2. sz. (jan. 2.) 3. 1,0 Bár az ismert francia, majd spanyol állásfoglalás következtében az amerikai függetlenségi háborút kísérő magyarázatok szakították az egyik rést az abszolutizmus kori szűrőn, a cenzúra szigora éppen politikai (és közjogi) kérdésekben II. József 1781-es cenzúra rendelete ellenére megmaradt. Jellemző, hogy amikor Raynal említett művének (lásd 67. és 107. jegyz.) 1780/81-es új kiadására Migazzi 1781. okt.20-án fölhívta a kormányzat figyelmét, azt az uralkodó döntése nyomán, mint „a keresztény vallás, minden fejedelem és állam számára igen veszélyes könyvet", eltiltották. (Winter, Eduard: Der Josephinismus. Die Geschichte des österreichischen Reformkatholizismus. Berlin, 1962. 83—84. fölhasználásával Kókay, lásd alább.) Az újságok esetében is csak látszólagos az enyhítés. II. József nyilván nem számított az újságok funkciójának gyors megváltozására. Egyébként a Magyar Hírmondó 1781. január 31-i számából kitűnik, hogy az előzetes cenzúra már akkor működött, amikor ennek még nincs levéltárban nyoma. E számban ugyanis Rát megjegyzi, hogy a 8. újságlevélbe „a Felső Hatalmasságtól okozott ürességet" pótolni kívánták, de a sietség miatt a szedésben sok
