Századok – 1988

Közlemények - Závodszky Géza: Az Amerika-motívum és a felvilágosodás-kori Magyarország 342/III

AZ AMERIKA-MOTÍVUM MAGYARORSZÁGON 343 tudtanak."5

Székely István Magellán útját is leírja, éppen Maximilianus Transylvanus nyomán. Amerika felfedezéséről — mások között — Istvánffy is ír a História II. könyvében, mégpedig nagy lelkesedéssel. Budai Parmenius Istvánt a 16. század egyik legkiválóbb latinul verselő költőjét 1581—82-ben ilyen sorokra ihleti a hirtelen kitágult horizont: Ujjongj nagy lélek, csak téged vár egyedül e fóld, melynek soha még nem volt fejedelme idáig. És a világ, mely három földrész volt eleinte, s azt negyedikkel megtoldotta Kolumbusz, a bátor, téged vár..."6 David В. Quinn, Budai Parmenius angol kutatója megjegyzi, hogy a költő tragikus halálával az angol fölfedezők elvesztették a maguk Camöes-ét.7 Hozzátehetjük, hogy Panneniust korántsem pusztán irodalmi ambíciók indították a kalandos és veszélyes útra. Leginkább a földrajz foglalkoztatta, és nemcsak az elmélet, de a nagy fölfedezések nyomán bővülő kereskedelem gazdasági kérdései is. Mind az expedíció megszervezésében, mind az utazásban a fódrajzi fölfedezések és az Újvilág tudós szakértőjeként vett részt. Budai Parmenius, minden valószínűség szerint jómódú kereskedő vagy mezővárosi parasztpolgár kálvinista fia,8

aki ismereteink szerint elsőként lépett Amerika földjére honfitársaink közül, s a viszontagságos expedíció során 1583. augusztus 29-én Új-Fundland partjainál a tengerbe veszett, még Magyarországról vihette magával vonzódását a romlatlan bennszülöttek lakta ismeretlen tájak iránt, akárcsak az Erzsébetkori Anglia kultuszát, s a várakozást, hogy a kettő találkozásából új aranykor születik. Pimát Antal munkássága nyomán tudjuk, hogy a természetes, romlatlan vadember alakja először az antitrinitáriusok irataiban jelent meg9

. Az olasz humanisták erdélyi tevékenysége, valamint a késői humanizmus és az antitrinitárius tanítások eszmei összefüggései ismeretesek. A közép-európai antitrinitarizmus egyik legnagyobb alakja, Paleologus Kolozsvárott is hirdette azt a tanítást, hogy mivel az indiánok nem származhatnak Ádámtól és Évától, az eredeti bűnben sem részesek. A Catechesis Christiana című dialógusát éppen Kolozsvárott írta (1574-ben). Egyik szereplőjének, az indián Telephusnak romlatlansága, természetes erkölcse, racionalizmusa leplezi le az európaiak képmutatását és irracionalizmusát. Budai Parmenius útja Kolozsvárról vezetett 'Chronica ez vilagnac yeles dolgairól. Székely Estvan. Cracoba. MDLIX, 223. 'Csorba Győző fordítása, Kortárs, 1977. 5. 761. 7Budai Parmeniushoz újabban lásd: Quin, David B.-Chesire. Neil M.: The New Foundland of Stephen Parmenius. The life and writings of a Hungarian poet drownd on a voyage from Newfoundland, 1583. Toronto, University of Toronto Press, 1972.; rövid összefoglalás: Quinn, David В.: Stephen Parmenius of Buda. (The first Hungarian in North America), The New Hungarian Quarterly, 1974, Spring, 152—153. ill. magyarul uő.: Irodalomtörténeti Közlemények 1974. 2. sz. 203—210. 8Vö.: Klaniczay Tibor-. Jegyzetek Budai Parmenius Istvánról. In: Hagyományok ébresztése, Szépirodalmi, 1976., 225—241. 9Pirnát, Antal: L'Italia e gli antitrinitari transilvani. In: Venezia e Ungheria nel Rinascimentő, Firenze-Venezia, 1973. 434. és a Magyar Irodalom története 1600-ig, 1964. Paleologus kolozsvári tartózkodására utal újabban Köpeczi Béla: A vadember jelképe Közép- és Kelet-Európában. In: Magyarok és franciák XIV. Lajostól a francia forradalomig, Szépirodalmi, 1985. 403.