Századok – 1988

Tanulmányok - Kovács I. Gábor: A kalendárium eszköz a nemzet haladásához. (A reformkor naptárirodalma) 316/III

A REFORMKOR NAPTÁR IRODALMA 333 ügyvédet, birtokosokat, megyei levéltárnokot stb.) Ennek a régi vásárló rétegnek a szükségleteire ügyelve gyarapodott idővel a Mezei Naptár címtára s egyéb kalauzoló tartalma. A bemutatott erőteljes propaganda nem maradt azonban hatástalan azokra sem, akik korábban nem nagyon vásároltak naptárt. Nem lehet ugyan a negyvenes évek Mezei Naptárához kötni a jobbágyparaszti kalendáriumvásárlás kezdeteit, de bizonyára nem véletlen, hogy jó néhány olyan Mezei Naptár maradt fenn, amely jobbágyparaszti használatban volt. Az ingyen szétosztott, propagált, olcsó kalendárium minden kétséget kizáróan eljutott a jobbágyparasztság kezébe is. Az olcsó áron s a propagáláson túl azért is, mert a naptár e réteg születőben levő szükségleteit, igényeit, érdeklődését elégítette ki. Szükségük lett egy ilyen időjelző eszközre. Vörös Károly szépen leírta a forradalom felé haladó magyar parasztság életében mutatkozó új jelenségeket. Hogyan keresik az emelkedés lehetőségeit, hogyan kapcsolódnak be az árutermelésbe, miként üzletelnek vándorkereskedőkkel, vásárra járnak, fuvaroznak, kupeckednek stb.5

1

Amint az a néhány fennmaradt paraszti emlékiratból, krónikából is kiderül, minden lehető módon ügyeskedtek, figyelemmel kísérték az árak változásait, a pénz értékének alakulását, a „bankók folyását".3

2

Növekedett életükben az időpontok jelentősége. Szemléletük is azt mutatja, hogy már nem csupán a természeti időben éltek, hanem érzékelték a „történeti idő" múlását, változásait is. A sárospataki kollégium könyvtárában található napló soraiból különösen érzékletesen bontakozik ki egy érdekes paraszti egyéniség. Az 1799-ben született bocsi öreg Gyükér József, aki élete végén írta meg emlékiratát, jól eligazodott a lineáris történeti időben, az évszámok rendjében. О már minden bizonnyal kalendáriumhasználó volt.53 Mielőtt megnéznénk, hogy milyen is volt a tartalma naptárunknak, amely a debreceni professzortól a jobbágyparasztig terjedő heterogén közönséghez jutott el, röviden bemutatjuk a szerkesztőket. Az első évfolyam szerkesztőjeként Kacskovics Lajos volt feltüntetve, de tudjuk, hogy Tarczy Lajossal együtt dolgoztak.5

4

Az 1844-es naptárig Kacskovics maradt a szerkesztő (1842-ben Török Jánossal), majd az 1845-ös évfolyamtól Fényes Elek vette át a szerkesztést. (Már az 1844-es beköszöntőjét is ő írta.) "Vöró'j Károly: A parasztság útja a polgári forradalomhoz. Történelmi Szemle, 1973/1—2. ,2

Varga János: Öreg Gyllker József krónikája. Agrártörténeti szemle, 1964. 3—4.; Gyenis Vilmos: Emlékirat és parasztkrónika. Itk. 1965/2.; Dorogi Márton: Emlékiratok...(paraszti feljegyzések XIX. sz. elején) Etnográfiai közlemények 1957/3—4., 1959/1—2. (Utóbbi hőse Lóherélő Nagy Sándor.) Ide vehetjük még a módos paraszti szinten élő csöglei kisnemesi közbirtokos naplóját is. Herényi István: Nemes Székely János csöglei közbirtokos naplója. Veszprém megyei múzeumok közleményei 3. kötet. Veszprém 1965. 101— 111. "Gyenis következtetésével ellentétben (Gyenis i.m. 168—169), Gyüker József időszemlélete alapján ez bizonyosnak látszik. Határozottan érezzük a kalendáriumok híreinek hatását is. Sőt valószínű, hogy az emlékirat alapját évenként vezetett kalendáriumi bejegyzések adják. Abban viszont egyetértünk Gyenissel, hogy a kalendárium paraszti használata egyáltalán nem mondható általánosnak a 19. sz. első felében. Sőt óvatosan még azt is megjegyezhetjük, hogy emlékírónk faluja, Bócs, a Sajó és Hernád melléki hajdú telepek közé tartozott (Rácz István: A hajdúk а XVII. században. Debrecen 1969. 130, 140, 157—59, 168, 178.), s a hajdú kiváltság megszűnése ellenére a múltnak is szerepe lehetett a magasabb művelődési szintben. 5*Tarczy Lajos: A Mezei Naptár ügyében. Figyelmező, 1840. jan.28. 4.sz.