Századok – 1988
Tanulmányok - Kristó Gyula: A 10. századi Erdély politikai történetéhez 3/I–III
24 KRISTÓ GYULA századi reneszánsz egyik lényeges elemét, a Róma-eszmét tartalmazza, 1140 előtt nehezen válhatott e tradíció részévé.7 2 Ha azonban tágabb szövegkörnyezetében vizsgáljuk a kérdéses krónikahelyet, még biztosabb fogódzót nyerünk a datáláshoz. A honfoglaló Gyula vezér történetének krónikabeli leírása ugyanis úgy kezdődik, hogy tőle származik (derivator, azaz jelen idejű igealak szerint) László fia Gyula, s úgy folytatódik, hogy a honfoglaló Gyula nagy és hatalmas volt, aki Erdélyben várost talált, amelyet a rómaiak építettek. Az erről szóló fejezet nagy része Mályusz Elemér szerint az V. István kori krónikaíró, Ákos mester munkája, a honfoglaló Gyula vezér leszármazottjaként általa szerepeltett László fia Gyula a Kán nemzetségből származott, Ákos mesternek kortársa volt.73 Nincs tehát szó arról, hogy A 11. század végi szöveg kapcsolta össze a gyulák szállásterületét az erdélyi Fehérvárral. Ezt csak az 1270-1272 közti időben Ákos mester tette meg. Nem véletlenül ő, hiszen legkorábban 1274. évi oklevélben fordul elő az erdélyi Fehérvár (Тум/úrfehérvár (Alba Jvle) néven.74 Ákos mester tehát saját korában már hallhatta az erdélyi Fehérvárt GjM/afehérvárnak nevezni, járhatott is ott, láthatta a római eredetű romokat, s a középkor krónikásától egyáltalán nem szokatlan leleménnyel ő kapcsolta a honfoglaló Gyula személyéhez Gyulafehérvárt. Ákos mester e híre tehát aligha nagy régiségre visszamenő információt őrzött meg, hanem egy 13. századi krónikás egyéni kombináció- 1 ját hagyományozta ránk, amelynek a 10. századra nézve forrásértéke nincs. Kétségtelenül Györffy mutatott rá arra, hogy bizonyos krónikaszövegekben (az R, B, S kódexekben stb.) civitas Alba .Fehérvár' őrződött meg, szemben a Képes Krónika civitas magna ,nagy város" alakjával. Ám nem a kritikai szövegkiadás „komoly hibá"-ja segítette elő annak a nézetnek a kialakulását, hogy az erdélyi Gyulák székhelye nem Gyulafehérvárott, hanem Észak-Erdélyben volt. Annál kevésbé beszélhetünk erről, hiszen Györffy közleményének megjelenése előtt mi is ismertünk olyan krónikás adatot, a Pozsonyi Krónika adatát, amely a Képes Krónikától eltérően nem civitas magna-TÓ\, hanem civitas A Iba-ról szólt. Magunk úgy vélekedtünk erről az adatról: a Pozsonyi Krónika szerzője kapcsolta össze a 10.századi Gyulát Gyulafehérvárral, amit annál könnyebben megtehetett, „mivel a 14. században már széltében ismert lehetett az erdélyi Fehérvár Gyulafehérvár neve; s voltaképpen szerzőnk nem is tett mást, mint amit a középkori krónikások szívesen és gyakran tettek: etimológiát koholt".7s Györffy hivatkozása az R, B, S, kódexek civitas Alba alakot őrző szöveghagyományára alapvetően nem változtat a helyzeten, legfeljebb néhány évtizeddel korábbra hozza előre, az 1270-es évek elejére, azt az időpontot, amikor egy etimologizáló hajlamú krónikás (Ákos mester) összekapcsolta a 10. századi Gyulát és Gyulafehérvárt; fontos azonban kiemelni: Ákos mester idején is ismert volt már civitas A Iba magyar, illetve latin neveként az Alba Jvle, illetve a Gyu/afehérvár. Végére értünk azon érveknek, amelyek miatt „a történészek zöme, legalábbis maior et senior pars, a középkortól napjainkig Gyulafehérvárt a Gyulák székhelyének tekinti".76 Ám bennünket nem elsősorban egy negatívum — vagyis hogy nincs igazi érv,meg-72 Győry János: P. mester franciaországi olvasmányai. Magyarságtudomány 1942. 20. 7?Elemér Mályusz: Johannes de Thurocz Chronica Hungarorum IUI. Commentarii ab initiis usque ad annum 1301. Bp. 1988. (sajtó alatt); Mályusz Elemér: az 54. jegyzetben i. m. 59-60. 74 ÁMTF, II. 149., 155. 75 SRH, II. 33. L. Kristó Gyula: a 21. jegyzetben i. m. 104. 7 6 Györffy György Századok 1983. 1104.
