Századok – 1988
Tanulmányok - Gebei Sándor: A rendi monarchia (a rendiség) kérdése Oroszországban 283/III
290 GEBEI SÁNDOR Az első az államhatalom egységében, az uralkodó osztály érdekeit képviselő, egységes államhatalmi szervek meglétében jut kifejezésre. A második az államiság fejlődésének egy meghatározott szakaszán jellemző hatalom monopolizálását jelöli, a harmadik az idegen függőség és alávetettség bármely formáját tagadja, s eleve kizárja a külső hatalmak 23 tényleges vagy jogi korlátozását. Galperin az abszolút monarchiára és a despotizmusra mint az államirányítás azonos formáira tekint és a kormányzási módszer megkülönböztetésére szolgáló jelölésnek fogja fel azokat.2 4 Amíg a szerző utóbbi megállapítását vitathatónak, addig az egyeduralom lényegi meghatározását vitán felülinek érezzük. Oroszországban az egyeduralom a cári titulus elismerésével, vagyis az orosz állam territoriális egységének, politikai önállóságának és függetlenségének, belső szuverenitásának elismerésével jött létre, azaz nemzetközi jogi fogalomként született, nem pedig a hatalom tartalmára, teljességére, abszolút vagy nem abszolút fokára való utalásként. Ebbe az irányba csak a 16. század második felében, az állam közjogi tevékenységének erősödésével és szélesedésével fejlődik. Az egyeduralom felé haladó mozgás mégsem vezetett az uralkodó korlátlan hatalmához Oroszországban — hívja fel figyemünket a jogtörténet művelője —, mert a hatalmi szférák két nagy területéből (államhatalom, politikai hatalom) csak a politikai szférában érvényesült a cár hatalmi monopóliuma."5 Nekünk a vitasorozat alapján úgy tűnik, hogy a kutatók az egész problémakör Achilles-pontját a hatalomgyakorlás módjának (osztott vagy osztatlan) vizsgálatában vélik megragadhatónak. Ezért utalnak állandóan a szerzők a legfőbb rendi-képviseleti intézményeknek minősített bojártanács és zemszkij szobor működésére, hatáskörére, a rendi képviselet sine qua non-jává minősült szervezetek létezésére. A problémakör logikai megközelítése — véleményünk szerint — az, hogy a központi szervek keletkezésének, összetételének stb. tisztázásával a kutatók a társadalomban végbement folyamatokat igazolják, mintegy a rendek létére következtetnek vissza. Leegyszerűsítve azt mondhatnók, hogy a zemszkij szoborok tanulmányozása ekvivalens a rendi törekvések nyomonkövetésével; a zemszkij szoborok funkcióiban bekövetkezett változások pedig a rendek előretörésének, ill. visszaszorításának a mutatói. Ez szűrődik át Cserepnyinnek, a 16—17. századi zemszkij szoborok története monográfusának magvas kijelentéséből: ,,A zemszkij szoborok története — a centralizált állam története rendiképviseleti formában. "~6 A zemszkij szoborok Kérdés, hogy ez a sűrűn emlegetett intézmény az angol parlament, a francia états généraux, a lengyel szejm, a magyar rendi országgyűlés, a német Landtag, a spanyol cortes, a svéd riksdag megfelelője? 23 Galperin G. В.: Sztanovlenyije szoszlovnoj-predsztavityelnoj monarhiji v Rossziji VLU 1973/11 sz. Szerija: Ekonomika. filozofija i pravo. 117—118. 24 Ua. 121. 25 Ua. 118—120. 26 Cserepnyin L. V.: Zemszkije szoborü russzkovo goszudaisztva v XVI—XVII vv. Moszkva. 1978. 389. (Továbbiakban: Zemszkije szoborü)
