Századok – 1988

Krónika - Huszár Lajos (1906–1987) (Buza János) 279/I–III

KRÓNIKA 281 Mohácstól Buda visszavívásáig felölelő legújabb szintézis irodalomjegyzékében nem jutott hely remek kismonográfiájának, - Bethlen Gábor pénzei. Kolozsvár 1945. 123 I. » XIII tábla (Szabó T. Attila kiadása az Erdélyi Magyar Tudományos Intézet sorozatában) -, sőt a Magyar Egyetemes Éremtár fentebb említett III/1. kötetére sem történt utalás. Pedig Huszár Lajos munkája nemcsak folytatása volt az 1907-ben megszakadt Corpus Nummorum Hungáriáé sorozatnak, hanem az 1526-1657 közötti magyar pénztörténet legrészletesebb, s egyben legszakszerűbb áttekintése. Néhány évvel ezelőtt támadta meg szervezetét az alattomos kór, de a gondos orvosi ápolásnak köszönhetően évekig dacolt vele. Szinte szárnyakat adott neki a Művelődési Minisztérium anyagi támogatása, amely lehetővé tette, hogy elkészítse „Az erdélyi fejedelmek pénzverése" című munkáját. A felajánlott manuális segítséget elhárítva végezte el rajta az utolsó simításokat. Huszár Lajos a szűkebb szakma utolsó polihisztora volt, a kezdetektől napjainkig terjedően művelte a magyar pénztörténetet. Tanulmányain és kisebb közleményein túl összefoglaló munkája nyújt erre bizonyítékot: „Münzkatalog Ungarn von 1000 bis heute." Corvina - Battenberg, Budapest-München 1979. 366 1. Ez utóbbi kötet és a fentebb említettek egy része a külföldi éremtárak értékes kézikönyvei között szintén megtalálható. Neve jól csengett határainkon túl, számos numizmatikai társulattól kapott meghívást előadások tartására; München, Hamburg, Münster, Minden, Dresden mellett rangos nemzetközi összejöveteleken öregbítette a hazai tudomány hírnevét: Prága, Varsó, Nyitra, Bern. Előadásai nem váltottak ki nagy vitákat, látványos koncepciókkal nem hozta tűzbe a hallgatóságot. Sokkal jobban tisztelte a tényeket annál, semhogy néhány adat nyomán csillogó, de részben megokolatlan hipotéziseket állítson fel. Így néha elmaradt a zajos tetszésnyilvánítás, megalapozottságuk miatt azonban még évek múltán is őszinte elismeréssel emlegették előadásait. Tudományos pályáját tekintve szerencsés embernek tartotta magát, sérelmeit nem emlegette, örömmel fogadta viszont a korainak eufémisztikus megközelítéssel sem nevezhető szakmai elismerést; a művészettörténeti tudományok kandidátusa 1957, illetve doktora 1983. A Munkaérdemrend aranyfokozatával 1980-ban tüntették ki. Számos emlék- és jutalomérem - Rómer Flóris, Veszprémi István, Széchényi Ferenc, Réthy László - tulajdonosa volt. Címzetes egyetemi tanárrá 1984-ben, a Magyar Numizmatikai Társulat tiszteletbeli elnökévé 1985-ben választották. Már a harmincas években levelező tagja lett az osztrák és a csehszlovák numizmatikai társulatnak, tiszteleti taggá választotta az Osztrák (1970) és a Horvát Numizmatikai Társulat (1971), valamint a Commission Internationale de Numismatique (1979). Huszár Lajost utolsó útjára barátai, tanítványai és tisztelői kísérték el 1988. január 14-én. Korek József főigazgató helyettes a Magyar Nemzeti Múzeum, Antall József főigazgató a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Fitz Jenő alelnök a Magyar Numizmatikai Társulat, Gedai István a tanítványok, Benda Kálmán a Református Ráday Gyűjtemény és annak egykori baráti köre nevében búcsúztatta. Buza János A kiadásért felelős az Akadémiai Kiadó és Nyomda Vállalat főigazgatója Szedte: a Neotyp Kisszövetkezet Nyomta: Akadémiai Kiadó és Nyomda Vállalat Felelős vezető: Hazai György Budapest, 1989., 17526 Felelős szerkesztő: Mucsi Ferenc Műszaki szerkesztő: Sándor István Megjelent: 24,85 (A/5 ív) terjedelemben HU ISSN 0029—8098