Századok – 1988

Történeti irodalom - Unger Mátyás: Bevezetés a források ismeretébe és a forráselemzésbe (Ism.: Bellér Béla) 274/I–III

238 TÖRTÉNETI IRODALOM 277 embertelen bánásmód bűnhalmazatával. Kár, hogy itt a könyv nem reflektál azokra a nagyon is helytálló megállapításokra, amiket a sajtó (97.) és a statisztika manipulációival kapcsolatban máshol (105.) lett. A könyv stílusa nemcsak világos, közérthető, hanem árnyalatos, szép, irodalmi veretű stílus. Szóhasználatában csak ritkán enged a divatos töltelékszavak (nagyságrend), helytelen igekötők (beválogat), vonzatok (valamiAez szolgál) csábításának. A nyomdai kiállításról viszont nem sok jót mondhatunk. A szövegben gyakoriak nemcsak a sajtó-, hanem a helyesírási hibák is, különösen az interpunctióknál. Ami pedig apanyelvünknek, a latinnak helyesírását illeti, az egyszerűen kétségbeejtő. A szövegben két helyen is szerepel Aquincum, mind a két helyen rosszul írva (Acquincum). (19, 27.) Az egyházszakadás görög nevét nem schizmának (48.), hanem görögösen szkhizmának, latinosan schismának kell írni. A könyv sajtóhibája egy új magyar gestát is produkált Gesta Hungarífcum (57.) címmel. Kár, hogy Anonymus Gesta Hungaroruma rejtőzik alatta. Az antik személy- és helynevekkel is rútul elbánik a könyv, amikor Marcií's Porciús Catóról ír (91.) Marcus Porcius Cato helyett és Carfaginemről (91.) Carthaginem helyett. Az ősiség latin megfelelőjét is csúnyán kitekeri, amikor avicíritatist ír (91.) aviticitas vagy még helyesebben ius aviticatatis helyett. Unger Mátyás posztumusz könyve értékes, maradandó alkotás, amelyet a történelem vademecumaként tanár, tanuló, a történelem iránt érdeklődő olvasó magával vihet, és nagy haszonnal forgathat. Senkinek sem szabad azonban arra gondolnia, hogy a történeti forráselemzés egyenlő a történelemmel vagy akár a történelem elsajátításának legfőbb eszköze. A forráselemzés semmiképpen sem szoríthatja ki vagy szoríthatja háttérbe a történettudománynak és a történettanításnak olyan strukturális elemeit, mint a történeti-politikai koncepció, történetelmélet, történetfilozófia, történeti kép, módszertan, forráskritika. A forrásismeret és a forráselemzés arra figyelmeztet bennünket, hogy minden történeti témánál a lehetséges tudás maximumának megszerzésére törekedjünk, és történeti „ítélkezéseinknél" a legnagyobb lelkiismeretességgel járjunk el. Bellér Béla