Századok – 1988
Történeti irodalom - Erdélyi István: A magyar honfoglalás és előzményei (Ism.: Gedai István) 237/I–III
238 TÖRTÉNETI IRODALOM 237 feltételezést nem lehet bizonyítani, mivel nem állnak rendelkezésre nyugati szláv nyelvű szövegek, amelyeken az összehasonlítás elvégezhető lenne. A nyugati szláv nyelvekről csak a 13. század közepét követő időszakból vannak bővebb információink. Ellenben kimutathatóak a délszláv jellegzetességek, amelyek szintén arra utalnak, hogy a szláv liturgia Illyricumból eredt. A főszöveget követő függelékben kgpott helyet az időrendi áttekintés, a legfontosabb forráskészletek horvát fordítása, néhány eredeti latin nyelvű részlet és Boba Imre a témához kapcsolódó műveinek bibliográfiája. A könyv könnyebb felhasználhatóságát segíti a részletes névmutató. Boba széles körű forráselemzésekre támaszkodva kísérli meg cáfolni a „Nagymorva birodalom" koncepció híveinek azon tételét, mely szerint a morva államalakulat központi területei a Dunától északra, a mai Csehszlovákia középső részein terültek volna el. Következtetései értelmében Morávia törzsterülete néhány száz kilométerrel délebbre feküdt, a mai Jugoszláviában. Boba kizárja azt a lehetőséget, hogy a Dunától északra bármiféle morva államiség létezett volna. Mivel a kötet eredeti angol változata már csaknem 20 évvel ezelőtt megjelent, a recenzensnek módja nyílik néhány szót ejteni Boba eredményeinek fogadtatásáról is. A kutatók nagy része elutasította az elemzés következtetéseit, mások elfogadják bizonyos megállapításait, Püspöki Nagy Péter viszont helytállónak tartja a mű egész alapgondolatát. A kérdés változatlanul foglalkoztatja a történészeket, ezt jelzi Boba könyvének mostani horvát kiadása is. Sebők Ferenc ERDÉLYI ISTVÁN A MAGYAR HONFOGLALÁS ÉS ELŐZMÉNYEI Népszerű Történelem, Kossuth Könyvkiadó. Budapest, 1986. 173 oldal Történelmünk ismerete társadalmi igény. Mindenkor is megvolt, ám ezt néha erőszakkal visszafojtották, máskor manipulálták. Egészséges társadalomban pedig az igény nemcsak jogos, hanem kívánatos; ahol a múlt ismeretére nincs igény, ott beteg a társadalom. A múlt a jelen és jövő forrása, és a forrás ismerete adja a jelen magyarázatát, teszi lehetővé a jövő tervezését. így találja meg önmagát a társadalom és egyedei a történelmi realitásban. Társadalmunk igénye a múlt ismeretére elsősorban a legmagasabban képzett kutatókat kötelezi, akik objektív történetírással egyszerre elégítik ki a történészekkel szemben támasztott igényt és a társadalom nemzettudatának megtartását, erősítését, tartalmassá tételét. A könyv szerzője - Erdélyi István - a történettudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének osztályvezetője, a lektorok - Czeglédy Károly és Bakay Kornél -, valamint a kézirati vita résztvevői pedig a magyar tudományos kutatók legjobbjai, így a könyv szakmai értékét már e nevek is fémjelzik. Időszerű volt a Kossuth Könyvkiadótól a Népszerű Történelem sorozatban a magyar honfoglalásról - és előzményéről - könyvet megjelentetni. A magyar középkor kutatása és eredményeinek ismertetése, népünk elé tárása hosszú időn keresztül háttérbe szorított volt, s ez az igazságtalan, helytelen történelemszemléletből fakadó háttérbe szorítás megszűnte után elemi erővel nyilvánul meg az igény ennek korszerű ismeretére. A szerző a magyar honfoglalás mindkét irányú előzményét - egyrészt a magyarság honfoglalás előtti alakulását, másrészt a Kárpát-medencében talált néptöredékeket - tárgyalja. Előbbihez kapcsolódóan áttekinti a történelmi forrásokból, krónikákból köztudott szálláshelyeket - Dentumoger, Levedia, Etelköz -, és foglalkozik ezek egymás közti tér- és időviszonyaival. Másrészt azonban a nagyközönség előtt kevésbbé ismert régészeti kultúrákat, mindenekelőtt a szaltovo-majackojeit is tárgyalja, érinti a szavartü aszfalü problémát, de nem hagyja el a magyarság sorsának, történetének, kapcsolatrendszerének szempontjából jelentős népek - tatárok, besenyők - rövid elemzését. A Kárpát-medence 9. századi képe meglehetősen nehezen áttekinthető, amint e munkából is kitűnik. A század elején megszűnt a mintegy két és fél évszázadon keresztül virágzó avar birodalom
