Századok – 1988
Tanulmányok - Kubinyi András: Bárók a királyi tanácsban Mátyás és II. Ulászló idején 147/I–III
196 KUBINYI ANDRÁS támogatásával számolhatott.22 9 A második erő a két külön csoportra osztható egyházi és világi nagybirtok, míg a harmadik az egyre erősödő köznemesség volt. Ebből a szempontból nézve a helyzetet, a királyi tanács Mátyás-kori helyzete sokkal változékonyabb, bizonytalanabb képet mutat, mint utódáé. Csak Mátyás uralkodása végén látszik valahogy megnyugodni (és létszámban is esni) a szűkebb tanács. Nehéz a kutatónak olyan benyomástól magát elhatárolni, hogy Mátyás és a tanács nagybirtokosai között az erőviszony állandóan változott: kezdetben a király az egyházi nagybirtokkal és a világi egy részével szövetkezve tudott csak boldogulni, majd bevonván a különben még nem komoly erőt jelentő nemességet, először egyensúlyi állapot, majd a királyi faktor kialakuló túlsúlya jött létre. (Uralkodása végén már nem látta a király szükségesnek, hogy híveiből nagybirtokost kreálva növelje támogatói számát a bárók közt.) A Jagelló-korban hosszabb ideig mintegy olajozottabban mentek a dolgok, mint korábban. Ez más vonatkozásban másoknak is feltűnt, és erre valószínűleg Elekes Lajos adta meg a helyes választ, aki szerint a nagyurak ellenőrzésük alá vonták az apparátust.2 3 0 Ez elsősorban a kancelláron keresztül sikerült. A Jagelló-korban a változást a nemesség előretörése jelentette. Pontosan talán inkább a nemesség önálló erővé válása. Az 1498-as törvények az erős köznemességű megyék bandériumaival fegyveres erőt is adtak a nemesi ellenzéknek.23 1 Igaz ugyan, hogy a nemesi politikusokra a nagyurak tudtak nyomást gyakorolni, de a korszakban egyre gyakrabban nem követek képviselték a nemességet az országgyűlésen (akik választását manipulálni lehetett), hanem az egész nemesség jelent meg, másrészt a választott köznemes ülnökök intézménye szükségképp önálló útra vezette a nemesi vezetőket is: a nemességből feljebb emelkedni nem a nemesi politika, hanem csak a királyi aulán keresztül lehetett: az 1498-ban választott ülnökökből lett még báró, később már nem.2 3 2 Ez pedig bizonytalanná is tette az erőviszonyokat, legfőképpen azonban megrendítette a hatalmi egyensúlyt, ami a feudális korban sokszor okozott nehézséget.2 3 3 Minden jel szerint már II. Ulászló alatt átalakulás kezdődik, amely aztán később II. Lajos alatt teljesedik ki.23 4 Sajnos, ez egybeesett a török veszély növekedésével, amely különben még segített is kiélezni az ellentéteket. Ennek vizsgálata azonban már nem e tanulmány feladata. 2 2 9 Kubinyi András, A magyarországi városok országrendiségének kérdéséhez, Tanulmányok Budapest múltjából 21 (1979) 7-46. 2 3 0 Elekes, A középkori magyar állam i.m. 273-274. és más művei. 231 Kubinyi, The Road i.m. 166-167. 2 3 2 Batthyány, Buzlai, Pető'. Vö. Kubinyi, A királyi tanács köznemesi ülnökei i.m. 257-268. 2 3 3 Anglia hatalmának fő okát a király és a bárók, majd később harmadiknak a Commons közti általában meglevő erőegyensúlynak tulajdonítja: Bryce Lyon, Mediaeval Constitualism: a Balance of Power, Album Helen Maud Cam, II. к. Louvain-Paris 155-183. 2 3 4 Vö. Kubinyi, A magyar állam i.m. 59-99.
